Csoportlégkör
A rokonszenvi választások szubjektív természetűek, hiszen az, hogy ki kit választ barátjának, kivel osztja meg problémáit, stb. a közösség egyensúlyának része. A funkcióra vonatkozó választások viszont objektívebb mérlegelést kívánnak. A közösség egyensúlya megbomlana, ha a vezető, képviselő, stb. megválasztásában a tagokat nem rátermettség, hatékonyság szerint, hanem elsődlegesen szubjektív szempontok alapján választanák. Egy közösség választásai akkor megfelelőek, ha a személyes kapcsolatokban a szubjektív szempontoknak, de a funkciók betöltését illetően a közvéleménynek, a közösségi normának van súlya.
A harmonikus közösség egyik jellemzője, hogy tagjai személyes ügyekben főként szubjektíven, funkciókra vonatkozóan viszont a csoportnormákhoz igazodva választanak. A csoportlégkör mutatójából azt olvashatjuk ki, hogy mennyiben szubjektívek a személyes és mennyiben objektívek a funkció-választások. Ez tulajdonképpen egy viszonyszám: a bal oldalra a rokonszenvi, a jobb oldalra a funkcióra irányuló választások átlagos szóródása kerül. (Szóródás: ahány rokonszenvi, illetve funkció-kérdés van, annak szóródását osztjuk a kérdések számával.)
A személyes oldal 0-tól 1,9-ig, a funkció-oldal 0-tól 2,5-ig alacsony érték, a szavazatok erősen szóródnak, vagyis a választás szubjektív. A személyes oldal 2,6 felett, a funkció-oldal 4 felett magas érték, a szavazatok kevésbé szóródnak, a csoportnak van közvéleménye. Alapvetően négy mutatótípus értelmezhető: ha a személyes oldal szóródása kisebb, mint a funkció-oldalé, az arra utal, hogy a személyes kapcsolódásokat a közvélemény szabályozza, s a közösségi szerepek betöltésére vonatkozóan nem alakult ki közvélemény.
Kapcsolatok a vállalati szervezetben - szociometria
Minden munkahelyi közösség vagy csoport sajátságos struktúrával rendelkezik. Ennek a társas alakzatnak a vizsgálatával meghatározható az egyén helye a közösségen belül, vagyis az, hogy hogyan sikerült beilleszkednie abba a csoportba, amelyben él vagy dolgozik.
