A szakszervezetek továbbra is kitartanak amellett, hogy munkavállaló-ellenes az Mtk. módosítása, ráadásul az EU elvárásain is túlterjeszkedik. A kormányzat szerint a változás - a korábbi szabályozáshoz viszonyítva -- összességében kedvezőbb helyzetbe hozza a munkavállalókat. A parlamenti zárószavazásra kedden kerül sor.
A kormány az EU-csatlakozás jegyében készítette el a munka törvénykönyve kilenc passzusból álló módosító csomagját, amelyről több hónapon keresztül folytak az egyeztetések az Országos Munkaügyi Tanácsban (OMT). A szakszervezetek az utolsó pillanatig szorgalmazták minden rendelkezésre álló eszközzel, hogy a kormány vonja vissza a kilencedik, a munkaszervezés kérdéseivel foglalkozó részt. Ez ugyanis -- szerintük -- hátrányos lenne a munkavállalók számára. A kormány azonban az Orbán Viktor miniszterelnöknek küldött nyílt levél, illetve a fővárosi utcai demonstráció ellenére sem méltányolta a munkavállalói szervezetek kérését.
A közelmúltban értelmiségiek egy csoportja nyílt levélben hívta fel az országgyűlési képviselők figyelmét arra, ne fogadják el ezt a "gyalázatos" módosító csomagot. A nyílt levél szerint e módosítás anyagi és munkaügyi hátrányok, a fokozódó kiszolgáltatottság mellett a munkavállalók alkotmányos jogait is sérti. A hátrányok közé sorolták -- egyebek mellett -- az átirányítás és az éjszakai munka szabályozását, illetve a heti pihenőidő összevonását.
A kedden parlamenti zárószavazásra kerülő módosítás a kormány szerint korlátozza a munkáltatók lehetőségeit a visszaélésre, valamint elősegíti a jogalkalmazás biztonságát. Ezzel szemben a szakszervezetek úgy látják, e módosítás több eleme is hátrányos a dolgozóknak, főként igaz ez a munkaidő-szervezés kérdéseiben. E körbe tartozik például az éjszakai munka meghatározása, amely a parlament elé kerülő anyag szerint azt jelenti, hogy az este tíz óra és a reggel 6 óra közötti időszakban kétórányi munka éjszakai pótlék kifizetése nélkül is elrendelhető. Ugyancsak sok vita volt az idénymunka fogalmának meghatározásakor, ezt a szakszervezetek túl tágan megfogalmazottnak, általánosnak tartják. A munkavállalói szervezetek szerint hátrányos a munkaidőkeret összevonásának lehetősége is főként akkor, ha ez hosszabb időre -- több hónapra -- szól.
Új fejezetként kerül a törvénybe a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó rész, amely terület szabályozása kifejezetten EU-elvárás. E rész bekerülése az Mtk.-ba azért fontos a kormány véleménye szerint, mert a munkaerő-kölcsönzés mint gyakorlat már több éve létezik, ám mindeddig nem volt szabályozva. E mostani lépés megteremti a munkavállalók jogi védettségét, hiszen részletesen rendelkezik -- egyebek mellett -- a munkavégzés feltételeiről, valamint a munkavállalókat védő garanciákról.
A csoportos létszámleépítés szabályozása is lényeges változása lesz az Mtk.-nak. A jövőben nagyobb jelentőséget kap a munkavállalók képviselőivel folytatott konzultáció, törvény szabályozza a létszámcsökkentés végrehajtásának időbeni ütemezését. Emellett tovább bővül a munkavállalók képviselői és a munkaügyi központoknak adandó tájékoztatási kötelezettségek köre. Lényeges változás e téren, hogy a jövőben az elbocsátást telephelyenkénti bontásban és nem vállalati szinten összesítve kell megadni.
A munka törvénykönyve módosítása a tervek szerint július 1-jén lép hatályba.
Kedden zárószavazás
Bár a szakszervezetek hónapokig szorgalmazták, a kormány mégsem vonta vissza a munka törvénykönyve (Mtk.) módosításának a munkaidő-szervezésre vonatkozó részét.
