A Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint 2026 februárjában az építőipari termelés volumene a nyers adatok, illetve a munkanaptényezővel kiigazított adatok szerint egyaránt 0,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az építményfőcsoportok közül az épületek építésének termelése 2,2 százalékkal nagyobb, az egyéb építményeké 6,3 százalékkal kisebb volt.
A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 4,9 százalékkal meghaladta a 2026. januárit.
Utóbbi növekedés hajtóereje februárban a nagyobb részben a vállalati szféra megrendeléseihez kötődő épületek építése volt, ahol éves szinten 2,2, míg havi alapon 3,5 százalékkal nőtt a termelési volumen. Az építményfőcsoport esetében a gazdasági bizonytalanság jelenti a legnagyobb visszatartó erőt, amelynek tartós fennmaradását jelzi, hogy a rendelésállomány február végén is 0,9 százalékkal elmaradt megelőző évi szintjétől
- reagált Molnár Dániel.
Az MGFÜ elemzője kiemelte: az egyéb építmények esetében ezzel szemben éves alapon 6,3 százalékkal mérséklődött a termelés volumene, miközben havi alapon 4,2 százalékos bővülést regisztrált a KSH az alacsony januári bázishoz képest. A főcsoport esetében az állami megrendelések dominálnak, emiatt egy-egy nagyobb projekt befejezése vagy kezdete érdemben tudja növelni a volatilitást.
Ezt a KSH is kiemeli, amíg az út, vasút építése alágazat termelése februárban jelentősen bővült, addig a közműépítésé a magas bázis után beszakadt.
Fotó: Depositphotos
Molnár Dániel az idei év egészét tekintve az ágazat bővülésére számít. A húzóerőt szerinte egyrészről – ahogy a rendelésállományi adatok is jelzik – az állami megrendelések adhatják. Másrészről a lakásépítések oldalán is érdemi keresletet jelentenek az Otthon Start Program és a Lakhatási Tőkeprogram révén megvalósuló lakásépítési projektek. A bizonytalanság változatlanul a vállalati kereslethez kapcsolódik, ahol a volatilis gazdasági környezet továbbra is kivárásra ösztönözheti a fejlesztőket.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza is azt emelte ki, hogy februárban az építőipar teljesítménye 4,9 százalékkal növekedett a januárihoz képest.
Ez nem is csoda, hiszen januárban az ágazat teljesítménye meglehetősen alacsony volt, amit a szokásosnál jóval hidegebb időjárás magyarázott, így ezt követően havi alapon nem meglepő a felpattanás. Tekintettel azonban arra, hogy az ágazat teljesítménycsökkenése januárban havi alapon 8,3 százalék volt, ennél nagyobb felpattanásra számítottam, hiszen akár a januárban kieső teljesítmény egy részének bepótlása is szóba jöhetett volna. Ez azonban elmaradt, így éves összevetésben 0,4 százalékkal csökkent a termelés volumene. Ez alapján egyre inkább úgy tűnik, hogy az első negyedévben az építőipar visszafogja a gazdasági növekedést
- fogalmazott.
Regős Gábor hozzátette: a következő időszakra elvileg a szerződésállomány alakulásából lehet következtetést levonni. Februárban az új szerződések volumene kedvezőtlenül alakult a közgazdász szerint: összességében 44,8 százalékkal csökkent. A visszaesés mértéke nagyjából hasonló volt az épületeknél és az egyéb építményeknél – az uniós források hiánya és az alacsony kereslet mellett ebben szerepet játszhatott a választások miatti kivárás.
Ám a teljes szerződésállomány még így is 9,5 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál, így ez alapján van esély az ágazat teljesítményének növekedésére, véli a közgazdász.
