A Medián április 8-án publikált mandátumbecslése szerint a Tisza Pártnak 138-143 képviselője lehet az Országgyűlésben az április 12-i választások után, vagyis sima kétharmados többségre számíthat. Ez nagyobb kétharmados győzelem is lehetne, mint a Fideszéi voltak az utóbbi négy választáson (2010, 2014, 2018, 2022). A 199 fős parlamentben 133 képviselő kell a kétharmados többséghez. Ha ez valósággá válik, akkor az a nagy kérdés, hogy a Tisza mit tehet meg ekkora felhatalmazással. Röviden: mivel a Fidesz-KDNP 2010 óta kétharmaddal kormányozta az országot, az általuk elfogadott számos kétharmados törvény törléséhez vagy módosításához is kétharmados többség szükséges.
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke először az országjárása nyíregyházi állomásán beszélt arról március végén, hogy mik a terveik kétharmados győzelem esetén.
Ahhoz, hogy Magyarország újra jogállam legyen, hogy újra plurális demokrácia lehessen, legyenek új törvények és új Alaptörvény, rendszerváltásra van szükség. Ahhoz, hogy kiszabadítsuk az Orbán-bábok kezéből a hazánkat, kétharmad kell
– jelentette ki Magyar Péter.
Azt ígérte, ha az április 12-i választáson megkapják a kétharmados felhatalmazást, módosítani fogják az Alaptörvényt, és eltávolítják hivatalából
-
a köztársasági elnököt,
-
a Kúria elnökét,
-
az Országos Bírósági Hivatal elnökét,
-
a legfőbb ügyészt,
-
az Alkotmánybíróság elnökét,
-
az Állami Számvevőszék vezetőjét,
-
a Gazdasági Versenyhivatal elnökét
-
és a Médiahatóság vezetőjét is.
Ezután arról beszélt, hogy megszüntetnék a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, valamint úgy módosítanák az Alaptörvényt, hogy legfeljebb nyolc évig lehessen valaki miniszterelnök. Érdekes módon a felsorolásból kimaradt a jegybank elnöke, pedig kétharmaddal a Magyar Nemzeti Bank szervezetéről szóló szabályokat is módosítani lehet tetszés szerint (igaz, a tavaly március óta regnáló jegybankelnökről, Varga Mihályról eddig még nem igazán mondott rosszat a Tisza elnöke – a szerk.). A Magyar Péter által elmondott lista csak egy töredékét érinti a 2010 óta meghozott sarkalatos törvényeknek.
Fotó: Izsó Márton Artúr
Az Alaptörvény jelenleg 38 sarkalatos törvényt nevesít. Ezek között számos olyan van, amelyek az alappilléreit jelentik az Orbán-rendszernek. Például
egy parlamenti tiszás kétharmad érdemben hozzányúlhat:
- a nemzeti vagyonról szóló törvényhez,
- az önkormányzati törvényhez,
- a titkosszolgálati törvényhez,
- a választási törvényhez,
- az egyházi törvényhez,
- a pártfinanszírozási törvényhez,
- a médiatörvényhez,
- a honvédségi törvényhez és
- a közérdekű vagyonkezelői alapítványokról szóló törvényhez is.
Szintén fontos lehet, hogy a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazata szükséges az országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséhez. Emlékezetes, hogy a Tisza Párt egyik fő ígérete az elszámoltatás, aminek gátja lehet a mentelmi jog, hiszen ha a Fidesz nem is nyer, azért az ismertebb politikusaik többsége vélhetően parlamenti képviselő marad.
Kétharmad nélkül jelentős falakba ütközne a Tisza-kormány. Például ott van az Alaptörvényben rögzített államadósság-szabály: ha az államadósság a GDP 50 százaléka fölött van, csak olyan költségvetés fogadható el, amely csökkenti az adósság GDP-hez viszonyított arányát. Aztán a gazdasági stabilitásról szóló törvények értelmében a költségvetés sarkalatos elemeit (egykulcsos személyi jövedelemadó, szja) a kétharmad rögzíti. Ez volt szinte az első intézkedése az Orbán-rendszernek: 2011-ben fogadták el, hogy az szja egykulcsos. Az ország gazdasági stabilitásáról szóló jogszabályban lefektetett államadósság-csökkentési szabályt pedig először a 2016-os költségvetés elkészítésénél kellett alkalmazni, igaz, nem mindig tartották be. Magyarán, gyakorlatilag kétharmad nélkül a Tisza-kormány nem tud olyan költségvetést elfogadni, mint amilyet igazából akarna, és megmaradna a Költségvetési Tanács vétójoga is.
Kétharmad nélkül a Tisza nem tudna új, alkotmányos jogokkal feljogosított szervezeteket létre hozni. Például egy korrrupcióellenes hivatalt, aminek valós hatáskörei, vizsgálati és intézkedési jogkörei lennének. Kétharmad nélkül nem tudnák megreformálni a nyugdíjrendszert. Ha akarnák, sem tudnák visszahozni a magánnyugdíjpénztárak rendszerét, átalakítani a felosztó-kirovó rendszert tőkefedezetire, vagy például egy skandináv típusú többpillérű modellt létre hozni.
Szintén alapjaiban változhat meg a jogrend attól, ha véget ér a háborús vészhelyzet. A tavaly októberben elfogadott törvény alapján május 13-ig tart a veszélyhelyzet, és csak a parlament kétharmados többsége tudja meghosszabbítani azt. Ha egyik politikai erő sem tud kétharmadot maga mögé állítani az új parlamentben, akkor májusban véget ér a veszélyhelyzeti kormányzás, és május 14-én hatályukat vesztik a veszélyhelyzeti rendeletek.
Jön a kisebbség zsarnoksága?
Ugyanakkor Polyák Gábor jogász arról írt március végén a hvg-ben, hogy kommunikációs stratégiaként akár érthető is, hogy a kétharmados korlátok kérdése a választópolgárok szélesebb közönsége számára nem izgalmas, de így szerinte csak reménykedni lehet, hogy a háttérben mégiscsak van stratégia a kétharmados törvények feles többséggel való felülírására.
Sem a korrupció büntetőjogi elszámoltatása, sem a propaganda felszámolása, sem a vagyonadó bevezetése nem valósulhat meg feles többséggel a jelenlegi alkotmányos rendszerben. Ez a Tisza-szavazók számára nyilvánvalóan elfogadhatatlan kormányzati kudarcokhoz vezet, de azt is megakadályozza, hogy Magyarország visszatérjen a jogállami demokráciák közé
– írta a cikkben.
Ha nem fogadjuk el Polyák szerint annak a lehetőségét, hogy kétharmados törvényeket kétharmados parlamenti többség nélkül is felül lehet írni, akkor egyúttal elfogadjuk, hogy akárki nyeri a választást, kormányozni a Fidesz fog, a rezsim Orbán irányítása alatt marad.
A többség zsarnoksága egycsapásra a kisebbség zsarnokságává válik
– ír le egy erős állítást. Szerinte az uniós jogban lehet bízni: az európai jog elsőbbségének elve az EU működésének egyik alappillére, ami alapján a nemzeti bíróság és jogalkotó köteles félretenni minden olyan nemzeti rendelkezést, amely ellentétes az uniós joggal.
Tehát összességében egy alkotmányos vita van arról évek óta, hogy a kétharmados törvényeket demokratikus körülmények között kétharmados parlamenti többség nélkül is felül lehet-e írni. Egyelőre az tűnik biztosnak, hogy kétharmad nélkül a Tisza nagyjából csak azt a választási ígéretét tudná maradéktalanul betartani, hogy 2026-tól munkaszüneti nappá nyilvánítják december 24-ét.
