Számomra a 62 év tűnik a minimumnak - mondta a nyugdíjreform kidolgozásával megbízott kormánypárti képviselő a Les Échos című gazdasági lapban kedden megjelent interjúban. Arnaud Robinet szerint a nyugdíjkorhatár 65 évre emelése is elképzelhető 2030-ra. "Szociálisan ez nagyon veszélyes lehet, de a kormánypárti többségnek most bátornak kell lennie" - hangsúlyozta a képviselő.
A kormányzó jobbközép Népi Mozgalom Uniója (UMP) kedden hozza nyilvánosságra javaslatait a nyugdíjreformról, két nappal azelőtt, hogy a szakszervezetek újabb tüntetést tartanak a tervezett intézkedések ellen. "Az UMP-ben azt gondoljuk, hogy többet és több ideig kell majd dolgozni" - mondta egy államtitkár a Canal+ kereskedelmi televízióban. Nathalie Kosciusko-Morizet szerint az egyetlen lehetőség, amit kizár a kormány, az a nyugdíj összegének csökkentése.
Xavier Bertrand, a kormánypárt főtitkára szerint elkerülhetetlen a nyugdíjkorhatár megemelése, de azzal együtt a nyugdíj megállapításakor figyelembe kell venni az elvégzett munka nehézségét, valamint az idősebb korúak foglalkoztatását is növelni kell. A Le Parisien című lapnak adott interjúban a pártvezető úgy vélte, hogy a kormány "nem játszik bújócskát" a szociális partnerekkel. Xavier Bertrand az ellenzéki Szocialista Párt magatartását - amely nem hajlandó a korhatáremelésről hallani - "teljesen felelőtlennek" nevezte.
A szakszervezetek szerint Eric Woerth munkaügyi miniszter már döntött a nyugdíjkorhatár, illetve a járulékfizetés időtartamának megemelése mellett, s ez ellen a két intézkedés ellen kívánnak csütörtökön az utcán tiltakozni. A miniszter és Luc Chatel kormányszóvivő is egyaránt azt hangsúlyozta, hogy még semmi nem dőlt el: a kormány június 20-a körül hozza nyilvánosságra a törvényjavaslatát a nyugdíjreformról. Christian Estrosi ipari miniszter egy vasárnapi interjúban azonban nem tagadta "hogy többé-kevésbé a jelenleg 60 éves nyugdíjkorhatár megemelése felé halad" a kormányzati elképzelés.
A nyugdíjreform a francia kormány egyik fő célja 2010-ben az óriási deficit miatt, amely az állami központi nyugdíjpénztár tavalyi 8 milliárd eurós hiánya után idén a 10 milliárd eurót is elérheti, s reform nélkül a kormány számításai szerint 2050-re 70 és 100 milliárd euró között mozoghat. A törvényt még az év vége előtt szeretné a kormány elfogadtatni a parlamenttel.
Az Európai Unió tagállamai közül Franciaországban az egyik legalacsonyabb a nyugdíjkorhatár, 60 év. Jelenleg átlagosan 37,5 évi járulékfizetés után jár teljes összegű nyugdíj, ez egy korábban elfogadott törvény értelmében a magánszektorban 2012-ben, a közszférában pedig 2016-ban 41 évre emelkedik.
MTI/Menedzsment Fórum
