Simon Gábor (MSZP) bizottság elnöke hangsúlyozta: a régi tagországok rendelkezésére álló hétéves átmeneti időszak első két évében nincs lehetőség arra, hogy a teljes munkavállalási szabadságot később szigorítsák. Ezért először csak bizonyos szakmáknál célszerű lehetővé tenni a könnyebb munkavállalást, illetve rendszeres értékelés alapján dönteni a későbbi könnyítésekről.
Az ülésen Ács Vera, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium tanácsosa képviselői kérdésre válaszolva ismertette: a két évvel ezelőtt az Európai Unióba belépő tíz állam közül Szlovákia, Lengyelország és Litvánia már bejelentette, hogy azonnal teljesen szabad munkavállalást biztosít. A többiek hivatalosan ezt még nem jelentették ki, de jelezték, hogy hasonlóan járnak majd el.
Nincs összhang az államok között
Indoklásuk szerint a következetes magatartás miatt határoznak így, mert a tíz korábbi új belépő is erőteljesen nehezményezte a régi tagállamok munkaerőpiaci korlátozását. A román és bolgár munkavállalók fő célországaként szereplő Spanyolország is bejelentette már hivatalosan, hogy két évre zárva tartja munkaerőpiacát, ugyanígy határozott Ausztria és Németország is. Portugália valószínűleg csatlakozik ehhez a szabályozáshoz.
A másik célország, Olaszország nem hivatalosan, de teljesen szabad munkavállalást ígért. Franciaország valószínűleg két évig korlátozza a munkaerőpiacot, ugyanígy Belgium, Dánia és Hollandia. Finnország viszont már hivatalosan jelezte, hogy szabad munkavállalást biztosít a két új tagország állampolgárainak.
Az Egyesült Királyság és Írország már a Magyarországgal együtt belépő országok állampolgárainak is azonnal teljes munkavállalási szabadságot biztosított, most viszont ezt nem vállalják. Görögország kétoldalú megállapodások alapján kívánja rendezni ezt a kérdést. A tagországoknak január 15-ig kell bejelenteni erről szóló döntésüket az Európai Bizottságnak.
