"A tervek szerint 2010-ben kezdődik majd meg a gyártás az új Európai Gyártási és Fejlett Technológiai Központunkban" – közölték lapunk érdeklődésére az Apollo Tyresnál. Az időhatár betartása érdekében a gyárnak valószínűleg rövid időn belül döntést kell hoznia a beruházás új helyszínéről, hiszen a projekt már most komoly csúszásban van.
Dugába dőlt a gyöngyösi terv
Mint ismert, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök még 2008 januárjában jelentette be indiai útja során, hogy az Apollo Tyres autógumigyártó vállalat Magyarországon kívánja felépíteni első európai üzemét. Az indiai cég a beruházást eredetileg Gyöngyösön kívánta megvalósítani, ahol első ütemben 200, a második ütemben pedig 100 millió eurót invesztált volna a gyárba. Az alapkőletételre április közepén került volna sor, a termelés pedig innen számítva 18-20 hónapon belül, azaz legkésőbb 2009 végén indulhatott volna meg.
Ezekből az elképzelésekből végül nem lett semmi. Augusztus közepén az Apollo ugyanis bejelentette: visszavonja a gyöngyösi beruházás tervét, és új helyszínt keres a gumigyárnak hazánkban vagy más európai országban.
A cég magyar belpolitikai vihart is kavaró döntését egyrészt azzal indokolta, hogy a zöldmezős beruházással kapcsolatos adminisztratív eljárások váratlan késedelmet szenvedtek. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a gyöngyösi önkormányzat nem tudta a kívánt időre rendelkezésre bocsátani a beruházásnak helyet biztosító 45 hektáros területet, amit a cég nettó 673 millió forintért vásárolt volna meg.
Másrészt - mint azt Neeraj Kanwar, az indiai társaság alelnöke közleményében kifejtette - az Apollo "nem kívánta megosztani" a helyi közösséget. A vezető ezzel arra utalt, hogy a vállalatot támadások érték a beruházás állítólagos környezetszennyező hatása miatt - a Fidesz helyi szervezete erre hivatkozva május végén népszavazást kezdeményezett a gyöngyösi gyár megépítésének megakadályozása érdekében.
A lengyelek és a szlovákok még versenyben
Utóbbira az Apollo augusztusi bejelentése nyomán már nem lesz szükség – a kérdés most már csupán az, hogy az indiai társaság csak Gyöngyösnek, vagy az egész országnak fordít-e hátat. A cégnél az mfor.hu érdeklődésére azt közölték, hogy hazánk mellett még Lengyelország és Szlovákia jöhet szóba a beruházás potenciális helyszíneként.
Jelentkezőkből mindenesetre itthon sincs hiány: az Apollo által az alkalmas helyszínek felkutatásával megbízott Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség (ITD Hungary) adatai szerint az elmúlt hétig 44 magyarországi város jelezte, hogy szívesen helyet adna a beruházásnak. Igaz, a szűkített listán már csak kevesebb mint tíz város neve szerepel – ugyanis automatikusan kihullottak a rostán azok a települések, amelyeket a fővárosból nem lehet egy óra alatt autópályán elkérni.
Az ITDH szerint emellett az Apollo legfontosabb kritériuma, hogy a pályázó városban álljon rendelkezésre egy tulajdonilag és besorolásilag is rendezett, megfelelő méretű ipari park, illetve legyen a térségben szakképzett munkaerő.
Fejlesztőközpont is lesz
Utóbbi kérdéssel kapcsolatban a Fidesz azt is kifogásolta, hogy a cég nem adott tájékoztatást arról, hány szakképzett, hány szakképzetlen, hány diplomás dolgozóra lenne szüksége. Emellett – az ellenzéki párt közlése szerint – a kezdetben 900 főt foglalkoztató gyár 200 mérnököt eleve Indiából hozott volna.
Kérdésünkre Kékesi Katalin, az ITDH sajtófőnöke cáfolta, hogy a cég elsősorban képzettség nélküli dolgozókat kíván foglalkoztatni. Az Apollo számok említése nélkül annyit közölt lapunkkal, hogy szakképzetlen és szakképzett dolgozókra (karbantartókra, mérnökökre, menedzserekre) egyaránt szüksége lesz. A cég egyúttal kiemelte, hogy az új gyáron belül hozzák létre európai fejlesztő- és kutatóközpontjukat is, amelyben kezdetben hatvan magasan kvalifikált dolgozót fognak alkalmazni.
Ami a beruházás ellenzői által hangoztatott legfőbb kifogást, a környezetet érő káros hatást illeti, a későbbi környezetvédelmi engedély alapjául szolgáló részletes hatásvizsgálat még nem áll rendelkezésre.
Káros vagy nem káros?
Elkészült viszont – még Gyöngyösre vonatkoztatva - egy úgynevezett előzetes vizsgálati dokumentáció, amely mintegy hatvan oldalon mutatja be a tervezett tevékenységet, a helyszínt valamint a környezetre gyakorolt hatást. A szerkesztőségünk birtokába került, az Edicon Környezetvédelmi Mérnöki Iroda Kft. által jegyzett tanulmány összefoglalójában azt állapította meg, hogy a gyöngyösi helyszínen nem merült volna fel kizáró ok az üzem létesítésével kapcsolatban.
A tanulmány készítői hozzáteszik, hogy egy korszerű gyárról van szó, amelynek tervezése a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével történik. Igaz, egyúttal azt is megjegyzik, hogy a levegővédelem vonatkozásában "jelentős környezeti hatások merülhetnek fel."
A környezetvédelmi aggályokkal kapcsolatban Kékesi Katalin annyit közölt, hogy az Apollo a magyar állammal megkötendő támogatási szerződésben garantálja a környezetvédelmi előírásokra vonatkozó feltételek betartását. "Ezek meghiúsulásakor a magyar állam komoly szankciókkal élhet" – mondta az mfor.hu-nak az ITD Hungary sajtófőnöke.
Zimbabwét már bevették
Hozzátette: az Apollo az Európai Bizottság által előírt nyersanyagokat használja, és már ma megfelel azon előírás-módosítások többségének, melyeket az EU 2010-ben tervez bevezetni az abroncsgyártás területén. Kiemelte azt is, hogy a cég gyártás- és terméktechnológiája minden olyan piacon megfelel a környezetvédelmi szabványnak és törvényi előírásoknak, ahol gyártói tevékenységet folytat.
Az igazsághoz azonban hozzátartozik az is, hogy a cég jelenleg csak Indiában, Dél-Afrikában és Zimbabwéban rendelkezik gyártóegységekkel – márpedig ezekben az országokban az európainál vélhetően lényegesen lazább környezetvédelmi előírásoknak kell eleget tenni.
Egyre szűkül a lista
A részletes környezeti hatástanulmány elkészültéhez azonban előbb új helyszínt kellene találni – az egyelőre kérdéses, ez mikorra sikerül. Az ITDH mindenesetre még ezen a héten véglegesíti a helyszínként szóba jöhető városok listáját, amit eljuttat az indiai cégnek.
Az Apollo ezek után további információkat kérhet a városokról, majd személyes találkozásra is sor kerül a cég képviselői, az ITDH szakemberei és a helyi városvezetés között. Az indiai cég végül a részletes vizsgálódást követően választja majd ki a számára legideálisabbnak tűnő helyszínt.
Ezután következik a projekt megvalósításának gyakorlati előkészítése: többek között a szerződés, a területvásárlás, a tervezés és a különböző engedélyezési eljárások lebonyolítása.
Kékesi Katalin úgy véli, a döntés-előkészítés és a döntés meghozatala akár egy évig is eltarthat, de - mint például a Mercedes-beruházásnál – "alig három hónap alatt, rekordsebességgel" is sikerülhet megtalálni az új helyszínt. Tekintve, hogy az Apollo mielőbb szeretné megépíteni az európai abroncsgyárát, az ITDH sajtófőnöke szerint is valószínűleg "gyors, és remélhetően Magyarország számára ismét pozitív döntés születik majd".
Wéber Balázs
Menedzsment Fórum
