Az államtitkár példaként említette Belgiumot, amely a belföldi vízi utak szempontjából nagyon hasonlít Magyarországra. Ott az 1400 kilométernyi vízi úton évente 65 millió tonna árut szállítanak, miközben Magyarország 1460 kilométernyi vízi útján hatmillió tonnás forgalom bonyolódik a külkereskedelmi áruszállítás keretében, míg a belföldi szállítás gyakorlatilag nem mérhető.
Az államtitkár azon a konferencián beszélt erről, amely a nyitórendezvénye volt a DaHar (Danube Inland Harbour Development – Dunai Belvízi Kikötők Fejlesztése) elnevezésű projektnek. A kétmillió eurós program a dunai kikötők logisztikai fejlesztésének előkészítését tűzte ki célul a dél-kelet-európai térségben.
Fónagy János előadásában rámutatott, a DaHar program révén lehetőség nyílik arra, hogy Magyarország teljesítse azt a vállalását, amelyet a csatlakozáskor tett, vagyis a Duna hajózhatóságának biztosítását. Ezzel kapcsolatban jelezte, folynak az egyeztetések az országok között. Úgy vélekedett, hogy az áru- és személyszállítási lehetőségek mellett a háttériparra is gondolni kell. Szerinte nem helyes, hogy a tradicionális iparágak mellett a folyami hajógyártásról is teljesen lemondott Magyarország. Dunaújvárosban a komoly műszaki bázis mellett a főiskola révén komoly szellemi háttér áll rendelkezésre. Ezek segítségével és a tradíciók átmentésével újra beindítható lenne a hajógyártás.
Cserna Gábor, Dunaújváros polgármestere kiemelte, biztosak abban, hogy óriási lehetőséget jelent a program Dunaújváros számára, éppen ezért vállalta fel az önkormányzat az országok közötti partnerség vezető szerepét. Úgy fogalmazott, logisztikai központtá nőheti ki magát a település, amennyiben a kikötő fejlesztése megvalósul, s a vízi szállítás a kívánt szintre emelkedik”.
Roberta Calcina, a South East Europe (SEE) Program Közös Technikai Titkársága képviseletében elmondta, a DaHar egyike a 13, nemzeteken átívelő fejlesztési programnak az Európai Unióban. A projektben - amely 2011. áprilisától 2014. márciusáig tart - hat csatlakozott ország (Ausztria, Belgium, Bulgária, Magyarország, Románia, Szlovákia) és két EU-n kívüli, csatlakozásra váró nemzet (Horvátország és Szerbia) vesz részt. A legfontosabb célnak az országok megközelíthetőségének javítását nevezte, amelyet nem csak az infrastruktúrák fejlesztésével, hanem az országok közötti együttműködések erősítésével is el kívánnak érni. A projekt átfogó célja, hogy hatékonyabban integrálja a dunai hajózást a közlekedési logisztikai láncolatba.
Öt területen készülnek majd helyi akciótervek, többek között a kikötői logisztikai infrastruktúra fejlesztése, a környezetvédelem, a közúti és vasúti szállítási kapcsolatok erősítése és a dunai konténer szállítási szolgáltatások kiterjesztése terén. Rédli László projektmenedzser az MTI érdeklődésére elmondta, hazánk uniós elnöksége idején került elfogadásra a Duna Stratégia, amely magában foglalja a Duna menti kis és közepes kikötők fejlesztését. Önmagában Dunaújváros kevés lenne a fejlesztésekhez szükséges források megszerzéséhez, ezért indítottak nemzetközi együttműködést. Úgy vélekedett, amennyiben a projekt keretében megvalósuló tervezés sikeres lesz, akkor az érintett partnerek a következő uniós támogatási időszakban forrásokra lelhetnek a konkrét kivitelezési munkálatokhoz.
MTI
