Kemény feltételeket szabtak
Piaci szakemberek szerint a hazai szereplők közül három cég lehet érdekelt egy esetleges negyedik mobilszolgáltató szerepére: a BTel már korábban úgy nyilatkozott, hogy érdekelné őket egy pályázati kiírás, az Invitel mobilpiaci ambícióiról régóta pletykálnak, a harmadik érdekelt pedig a DIGI lehet. A múlt héten megjelent pályázati kiírás szigorú feltételei miatt azonban könnyen lehet, hogy ezek közül a társaságok közül nem is mindenki indulhat el.
A BTel például önállóan biztosan nem indulhat a tenderen, ugyanis a kiírás szerint legalább kétmillió lakossági ügyféllel kell rendelkeznie a pályázó cégeknek. "Elővettük a másik forgatókönyvet, azt, hogy esetleg konzorciumban indulunk egy másik céggel, a lehetséges partnerekkel jelenleg is zajlanak a tárgyalások. Szerintem nagyjából október elejére dőlhet el, hogy el tudunk-e indulni" - mondta az mfor.hu kérdésére Takács Krisztián, a társaság ügyvezetője. Hozzátette: több szakmai partnerrel is tárgyalnak, elsősorban külföldi cégekkel.
Az Invitel egyelőre szűkszavúan kommentálta a tender kiírását, a cég "még értékeli a tenderkiírást és annak lehetőségeit". A kétmilliós ügyfélszám egyébként az ő esetükben is akadályt jelenthet, az Invitel honlapja szerint a vállalatnak 750 ezer lakossági és kisvállalati ügyfele van.
A kétmilliós feltételt a DIGI biztosan teljesíti, hiszen a hazai tévé- és internetpiacon is komoly szereplőnek számít, illetve Romániában is jelentős érdekeltségei vannak. A kétmillió ügyfelet pedig elég összesen teljesíteni, így a román piac is beleszámít. 2009-es adatok szerint a társaságnak Magyarországon 420 ezer, Romániában pedig 1,1 millió ügyfele volt, de ez azóta minden bizonnyal átlépte a kétmilliót. Ráadásul a Teszári Zoltán romániai nagyvállalkozó tulajdonában álló társaság néhány éve délkeleti szomszédunknál már beindította DIGI Mobil szolgáltatását, azaz a mobilpiacon is van tapasztalata. A cég egyébként már indult a sikertelenül végződött 2008-as mobiltenderen, így nem lenne meglepő, ha most is a favoritok között lennének.
Külföldről spanyol vagy francia tőke a legvalószínűbb
Természetesen a frekvenciatenderen nem feltétel, hogy a nyertes cégnek már legyen magyar érdekeltsége, a kiírás mindössze annyit szab meg, hogy az esetleges külföldi jelentkező feltétlen és visszavonhatatlan nyilatkozatot tegyen arról, hogy győzelme esetén tíz napon belül kizárólagos tulajdonában álló, jogi személyiséggel és magyarországi székhellyel rendelkező gazdasági társaságot vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet, fióktelepet vagy kereskedelmi képviseletet alapít, és az árverési eljárást lezáró érdemi, jogerős döntést követő 15 napon belül az eljárás alapján elnyert frekvenciahasználati jogosultságot e társaságra átruházza.
Multinacionális szereplők közül főleg azokkal érdemes komolyan számolni, melyeknek vannak már érdekeltségeik a környező országokban, ismerik a közép-európai viszonyokat. Ennek alapján reálisan három cég jöhet szóba: a spanyol Telefónica tulajdonában lévő O2, mely a régióban Szlovákiában és Csehországban van jelen, a France Télécom tulajdonában lévő Orange, mely Ausztriában, Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában is szolgáltat, illetve a Mobilkom Austria, mely nyugati szomszédunk mellett Bulgáriában, Macedóniában, Szerbiában, Szlovéniában és Horvátországban van jelen a piacon.
A fenti két cég multinacionális hálózata révén könnyedén teljesíthetné a kétmilliós lakossági ügyfélkörre vonatkozó előírást, azonban egyelőre egyikük sem nyilatkozott érdemben arról, szeretne-e belépni a magyar piacra. Persze az is lehet, hogy valamelyik nagy külföldi cég összeáll egy kisebb magyar társasággal konzorciumba, így akár az említett multinacionális vállalatok akár a BTel partnereiként is megjelenhetnek.
Jól meggondolják, kockáztassanak-e 40 milliót
A kiírás alapján valószínűleg az összes cég átgondolt kalkulációt készít majd a pályázat beadása előtt, ugyanis minden pályázónak 40 millió forintos részvételi díjat kell fizetnie a tenderen, egy kisebb cég esetében pedig meggondolandó, érdemes-e ennyi pénzt kockáztatni. Bár már a tenderen való indulásnak is komoly reklámértéke van, hiszen hónapokig várhatóan mindenki a lehetséges nyertesről fog beszélni, ezért a 40 milliós összeg akár egyfajta marketingköltségként is felfogható. Ugyanakkor a már említett kétmilliós előfizetői réteg jelentősen megszűri a cégeket, akinek már ekkora piaci súlya van, annak egyrészt nem okoz gondot 40 millió forintot kifizetni, másrészt biztos, hogy komolyan gondolja az indulást.
A tender kiírásakor sokan kételkedtek abban, hogy érdemes-e a meghirdetett 900 Mhz-es frekvencián belépnie egy negyedik szolgáltatónak, hiszen a többi szereplő jellemzően magasabb frekvenciatartományban - 1800 és 2100 Mhz-en - szolgáltat, ami jobb minőséget tesz lehetővé. A mostani pályázati kiírásban ugyanakkor van egy olyan kitétel, hogy ha új szereplő nyeri meg a 900-as frekvenciát, akkor a 4 milliárdos vételáron felül további előre meghatározott összegért vehet jogosultságot a két magasabb tartományban is. Így pedig már komolyabb cégek figyelmét is felkeltheti a tender.
A kiírás értelmében a 900 Mhz-es frekvenciasávban meghirdetett 5 Mhz-nyi sáv esetében 15 évre 4 milliárd forintért nyerhet jogosultságot egy új szolgáltató, ezen felül az 1800-as és 2100-as tartományokban egymilliárd forintokért vehet 5 Mhz-nyi sávot. Ha valaki ugyanazokkal a feltételekkel akar indulni, mint a jelenlegi három szolgáltató, akkor egyrészt 4 milliárdot kell fizetnie a 900-as sávért, majd 3-3 milliárdért vehet egyenként 15 Mhz-nyi felületet a magasabb tartományokban, így összesen akár 10 milliárdba is kerülhet a piacra lépés egy új szereplőnek.
Beke Károly
mfor.hu
