3p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Pörögnek az események a régió olajpiacán. Bár két jelentős privatizáció - a gdanski finomító és szerb Beopetrol - körül is csúszás várható, az utóbbi idő legnagyobb tételének számító horvát INA esetében ugyanakkor végre döntés születhet. A szakemberek Ivica Racan horvát miniszterelnök pénteki nyilatkozata után - mely szerint a Molt fogja javasolni a kormánynak az INA-pályázat győzteséül - biztosra veszik az akvizíciót. Ennek köszönhetően a régió három legnagyobb olajipari cége - a Mol, az OMV és a PKN Orlen - között az erőviszonyok ismét módosulhatnak.

Egy mindenkiért, mindenki egyért?

Több szakember szerint ugyanakkor a jelenlegi folyamatok csak az erőviszonyok tisztázását szolgálják, végső soron vagy a három említett társaság is felvásárlás áldozata lesz, vagy összefognak. Amennyiben ez utóbbi sikerülne, úgy a lengyel PKN Orlen, a magyar Mol Rt. és az osztrák OMV olajipari óriáscégek tőkéjének öszszekapcsolása Közép-Európa történetének legnagyobb fúziója lenne.

Létrejönne Európa hetedik legjövedelmezőbb olajkonszernje, amely Lengyelországtól Szlovákián, Csehországon, Ausztrián és Magyarországon át egészen a Balkánig terjedne, sőt esetleg a német piac egy részét is magában foglalná. Távlatilag kiterjesztené tevékenységét keletre, orosz cégekkel, olajmezők tulajdonosaival együttműködve. Igaz, egyelőre nincsenek értesülések az esetleges fúzió konkrét vonatkozásairól, az érdekelt cégek hallgatásba burkolóznak, de a kiszivárogtatásokból nyilvánvaló, hogy stratégáik folyamatos tárgyalásban állnak. Erre vonatkozólag a PKN részéről röppentették fel a Mol tapogatózásáról szóló hireket.

Az új konszern tiszteletet parancsoló potenciállal rendelkezne: 10 finomító tartozna hozzá (vagy 11, ha a PKN részesedést szerezne a leunai német finomítóban), évente 34,5 millió tonna nyersolajat dolgozna fel, és Horvátországtól a Balti-tengerig mintegy 4 ezer benzinkútja lenne, 12,6 milliárd dollár értékű jövedelmével a hetedik helyet foglalná el Európában a Shell, a BP, a TotalFina, az Elf, az olasz ENI, a spanyol Repsol és a norvég Norsk Hydro mögött. Saját beszerzési források hiányában együttműködést alakítana ki ukrán cégekkel, különösen a Fekete-tenger-Gdansk olajvezeték elkészülte után. Legvalószínűbb partnerei azonban orosz nagyvállalatok lennének, amelyek már régóta érdeklődnek a közép-európai olajpiac iránt. Szóba jöhetne a Szurgutnyeftyegaz vagy a Lukoil, amelynek 1100 benzinkútja van Oroszországban és a szovjet utódállamokban. Az új közép-európai óriás valószínűleg Fehéroroszország, Ukrajna és Oroszország csaknem érintetlen piacai felé terjeszkedne.


LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!