A TakarékBank keretein belül 14 tagszövetkezet, 161 fiókkal létrehozta a TakarékPont hálózatot, jelentette be mai sajtótájékoztatóján Csicsáky Péter, a TakarékBank vezérigazgatója.
Minden második szövetkezet csatlakozhat
A tervek szerint a fiókszám év végére a duplájára nőhet, míg két-három éven belül az 1600 takarékszövetkezeti fiók mintegy fele csatlakozhat a TakarékPonthoz. A terv teljesülése esetén az ország legnagyobb bankhálózata jönne létre.
A TakarékBankot 1989-ben hazai takarékszövetkezetek alapították. Részvényeinek többségét, 63,8 százalékát ma is a szövetkezeti szektor tagjai birtokolják. A társaságban kisebbségi tulajdonnal rendelkezik a frankfurti központú DZ Bank AG.
A TakarékBank feladata a takarékszövetkezeti integrációhoz tartozó bankok piaci fellépésének erősítése. Olyan szolgáltatásokat kínál, amelyeket a kisebb tagok versenyképességi vagy jogi korlátok matt nem tudnak nyújtani. Ennek keretében alakult meg a már említett TakarékPont. Az együttműködés részeként több új szolgáltatást kínálnak a már csatlakozott takarékok, így többféle számlacsomag és hiteltermék lesz elérhető.
A takarékszövetkezetek az elmúlt években komoly versenyhátrányba kerültek, mert nem tudtak devizaalapú hiteleket nyújtani. Az új rendszer segítségével ez most változni fog, azaz ledolgozhatják a lakossági ügyfelek piacán keletkezett hátrányokat. Így remény van arra, hogy a bankszektor egészénél gyorsabb fejlődési ütemet tudnak felmutatni a tagszövetkezetek. A 24 százalékban birtokolt Next Faktor pedig kis- és középvállalkozásoknak kíván likviditásmenedzsmentet nyújtani.
Az elképzelések sarokköve az egységes arculat megteremtése, amely a közös dizájn-elemeket és a marketingstratégiát is magában foglalja. A bank új lógója pedig kifejezi a tagok akaratát az együttműködés elmélyítésére.
Megmarad a tagok önállósága
Az új együttműködés mellett azonban megmarad az egyes takarékszövetkezetek önállósága és üzleti szabadsága is. Ahogy Csicsáky Péter elmondta, az új megjelenés kívülről szembeötlő lesz, azonban a fiókokba belépve már az egyedi sajátosságok fognak dominálni. Vagyis a döntéseket a tagok önállóan hozhatják meg, és szélesíthetik kínálatukat a közös termékekkel. Ezt az erre a célra kidolgozott speciális jutalékrendszerben tehetik meg.
A takarékszövetkezeti hálózat a rendszerváltás után többször került éles viták középpontjába. Illetékes helyen gyakran megkérdőjelezték, hogy az ilyen kis alaptőkéjű bankok biztonságosan tudják-e kezelni ügyfeleik pénzét. Ennek a harcnak az eredményeként felértékelődött a TakarékBank szerepe, amelynek német tulajdonosa amolyan biztonsági szerepet tölt be.
Ám a tagok őrzik önállóságukat, és úgy tűnik, az idő őket igazolja. A főleg vidéken tevékenykedő takarékszövetkezetek megtalálják a maguk speciális piacát, és főleg vállalkozókból álló ügyfélkörűk ragaszkodik hozzájuk. A magyar magánszemélyek által birtokolt hálózat tehát valószínűleg megállja majd a helyét a multinacionális cégek versenyében.
Varga M. István
Menedzsment Fórum
