A nők túlóráját kevésbé díjazzák
OMMF: a túlóra gyakran zsebbe megy
Rendkívül jelentős problémának tartja a fizetés nélküli túlóráztatást Csigi Imre, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőség (OMMF) munkaügyi főosztályának vezető főtanácsosa. Az ellenőrzések során sokszor találkoznak ilyen szabálytalanságokkal, de valószínűleg ez csak töredéke a valójában megtörtént eseteknek. Az OMMF tapasztalata szerint a hazai munkaadók gyakran nem az adózási jogszabályoknak megfelelően járnak el, és zsebbe fizetik a túlórapénzt, hogy mentesüljenek az egyéb költségek, járulékok alól.
Azok a dolgozók, akik sérelmezik, hogy nem fizetik ki túlóráikat, bejelentést tehetnek a szervezetnél. A felügyelőség kivizsgálja, hogy valóban történt-e szabálytalanság - gyakran előfordul, hogy a munkavállalók csupán rosszindulatból tesznek panaszt. Ugyanakkor a konkrét összegről a munkaügyi bíróság dönt.
A szolgáltatási ágban dolgozók és a nők túlóráját kevésbé díjazzák
A KSH legutóbb 2005-ben mérte fel a hazai "túlórahelyzetet". Ekkor azt tapasztalták, hogy miközben - a három évvel azelőtti adatokhoz képest - csökkent a túlórázók száma és aránya, az egy főre jutó túlórák, ezen belül a fizetett és fizetetlen túlórák száma is változatlan maradt.
Az alkalmazottak 5,5 százaléka, 178 ezer fő túlórázott, ami a férfiak esetében az átlagosnál egy százalékponttal magasabb előfordulást jelent. Az egy túlórázóra eső heti túlórák száma 10,1 óra, ezen belül a nem fizetett túlóráké 2,6 óra.
A Microsoft tanulmánya szerint a britek még többet, átlag heti 16 órát túlóráznak. Bár a brit Szakszervezetek Szövetsége, a TUC szerint csökkent a túlórázok száma a szigetországban, idén is megtartják szokásos akciójukat. Ebben arra buzdítják a munkavállalókat, hogy ne túlórázzanak, és az ebédszünetüket se kurtítsák meg február 23-án, az akció napján.
A túlórázók aránya hazánkban az építőiparban és a pénzügyi tevékenység, valamint a biztosítás és a nyugdíjalap-kezelés területén a legmagasabb (9 százalék), az oktatásban pedig a legalacsonyabb (3,8 százalék). A szolgáltatási ágban dolgozók jobban ki vannak téve annak a veszélynek, hogy túlórájuk díjazás nélkül marad. A nők e tekintetben - úgy tűnik - némileg kiszolgáltatottabbak, mint a férfiak.
Egy túlórát végzőre a férfiaknál átlagosan 8,4, a nőknél 6 fizetett túlóra esik. A férfiak körében a szellemi és fizikai foglalkozásúak közel azonos arányban túlóráznak (6,6, illetve 6,3 százalék), míg a nők esetében a fizikai foglalkozásúakra nagyobb mértékben jellemző a túlóra (5 illetve 3,7 százalék). A férfiaknál az első két főcsoportba tartozók (vezetői illetve felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozásúak) túlóráznak a legnagyobb arányban (7,2, illetve 7,7 százalék). A nők körében leginkább az első foglalkozási főcsoportba tartozók dolgoznak akár késő estig is.
Belebetegedhetünk a túlórázásba
Cary Cooper, a lancasteri egyetem professzora, a munkahelyi stressz szakértője a Microsoft vizsgálati eredményeit kommentálva arra figyelmeztet, hogy a folyamatos túlórázás tönkreteheti az egészséget, a magánéletünket és csökkentheti a produktivitást. Az Online Recruitmentben közölt cikk szerint modern irodákban sok a zavaró tényező, így nem meglepő, ha gondolataink elkalandoznak. Bár nem kell drasztikus változásokat véghez vinni, a cégvezetőknek érdemes néhány trükkre megtanítani az alkalmazottakat, hogy hatékonyabbak dolgozzanak és rövidebbek legyenek a munkanapjaik.
Kovács Zita
