<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Mi lesz a sporttal a NER után? Mi lesz a közpénzből felhúzott stadionokkal, a TAO-rendszerrel és az államilag kiemelt sportegyesületekkel?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Steinmetz Ádám olimpiai bajnok vízilabdázóval, a Jobbik országgyűlési képviselőjével - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2022. január 27. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Mekkora a válság valódi gazdasági tartalma, és mekkora a média által generált pánikhangulat? Ezzel a provokatív kérdéssel nyitotta meg Nagy Bálint, a Vodafone kommunikációs igazgatója a Menedzsment Fórum II. marketingkonferenciáját csütörtökön, amely a pénzügyi válság marketingre gyakorolt hatását járta körbe. Az elmélet után konkrét válaszokat kaphattunk ügyfél- és ügynökségoldalról: még az optimisták is bizonytalanok, a büdzséelosztást mindenki kétszer meggondolja, és előtérbe kerülnek az innovatív, jól mérhető reklámok.

Képernyők harca

Teljesen érintetlenül szinte senkit nem hagy a válság, de egyes cégek szerint nincs akkora gond, legalábbis az ő környezetükben még kevés jel utal erre. Azt mindenki megállapította ügynökségi oldalon, hogy az ügyfelek óvatosabbak, és a jövő évi büdzsék tervezése időt tekintve jóval elmarad a tavaly ilyenkor tapasztalt állapottól. Ezt az ügyfelek is megerősítették.

Az intenzíven hirdető cégeket a Magyar Telekom, az OTP Bank, a Coca-Cola Magyarország és - az ingatlanszegmensből - a Neocity Hungary Kft. képviselte. Szili Balázs, a Neocity Hungary kft. marketing- és értékesítési vezetője őszintén beszélt a tényekről, miszerint a válság nagyon látványosan jelent meg az ingatlanpiacon, a Neocity tulajdonosai is komoly lépéseket kezdeményeztek régiószerte. Se az építtetők, se a vásárlók nem jutnak hitelhez, a piac áll, új építkezésbe alig kezd valaki. Ennek megfelelően a marketingbüdzsé is látványosan csökken, a kilátások borúsak.

Vigasztaljon téged a Coca-Cola!

Ezzel szemben az OTP bank marketingvezetője, Nagy Zoltán Péter nem lát okot pánikra, a Coca-Cola Magyarország marketingvezetője, Halász Katalin pedig úgy véli, az FMCG szektort amúgy is kevésbé érinti a válság, a Coca-Colának pedig még jót is tehet, hiszen a kóla a válság itala. A lakosság nehéz helyzetben, amikor nagy volumenű költésekre nem futja, apró luxus dolgokkal, például egy-egy üveg kólával vigasztalja magát, tette hozzá.

Szintén optimista a válságot inkább pániknak definiáló Simon András, a Magyar Telekom kommunikációs vezetője. Szerinte sok menedzser most tesz meg olyan lépéseket, melyeket már régóta meg kellett volna tennie. Ami az IT szektort illeti, a piaclassulás néha jól is jöhet: a költségcsökkentések új fejlesztések felé vihetik a folyamatokat, a kényszer új megoldásokat is szülhet - gondoljunk csak a távmunkára, távkonferenciára.

Ki miről mond le a válság miatt?

Azt mindenesetre még a Nagy Bálint által kötelező optimizmussal vádolt tophirdetők is kijelentették, hogy a bizonytalanság miatt elmaradtak a jövő évi büdzsétervezéssel. Több forgatókönyvet is figyelembe kell venni, sokkal átgondoltabban kell elkölteni ugyanazt az összeget, mint eddig.

Szili Balázs szerint az ingatlanpiacon a brandépítés kerül háttérbe, Simon András úgy véli, a Magyar Telekom talán az ATL rovására erősíti majd a PR-t, és helyezi előtérbe a szofisztikált, pontosabban mérhető módszereket, Halász Katalin pedig a "nice to have" dolgoktól búcsúzik majd, ha a szükség úgy hozza.

Van, aki az online-ra, más a televízióra esküszik

Kisebb vita alakult ki a különböző médiumok képviselői között arról, mely médiumokat sújtja leginkább a krízis. Természetesen mindenki a saját szegmensét látja a jövőben is a legvonzóbb helynek a hirdetők pénzének elköltésére. Az online-t például mérhetősége, viszonylagos olcsósága és a pontosabb targetálás teszi azzá.

Kovács Krisztián, a TV2 kereskedelmi igazgatója szerint viszont lehetetlenség kiütni a tévét vezető pozíciójából addig, amíg az átlagos magyar naponta három-négy órát tölt a televízió előtt. Ez az idő válságos helyzetben nőni szokott, hiszen ez még olcsó szórakozásnak mondható a színházhoz, mozihoz, étteremhez képest.

Kovács Krisztián el volt keseredve az elmúlt két hónapban, ugyanis a hirdetők látványosan elmaradoztak. Úgy tűnt, elmarad a szokásos év végi szerződéskötés-dömping, de - mint ahogy arról beszámolt – múlt hét óta helyreállni látszik a rend. Szerinte a sok tévézés mellett a közösségi élmény és az érzelmi kötődés is a tévéreklámok malmára hajtja a vizet.

Vitatja ezt a véleményt Végvári Imre, az Arcus Interactive Group vezetője és Tóth Andrea, az Origo képviselője is: az online szegmens szerint a válság egyértelműen a hatékonyabb reklámköltés felé fordítja a vállalatokat, melyre az internet a megoldás. Az online (10 százalék) és a televíziós (40 százalék) reklámtorta-szelet között ugyan még akkora a különbség, hogy nem érdemes arról beszélni, megváltozik-e ez az arány a válság hatására,  de azon érdemes elgondolkozni, melyik piac hogyan reagál majd. Az optimisták stagnálásra vagy lassuló növekedésre számítanak.

Rádiók a mélyponton

Egy nehéz gazdasági szituáció minden bizonnyal a legnehezebb helyzetben lévő piacokat érinti a legrosszabbul. Kádár Tamás, az Estmédia Group ügyvezetője szerint ez pedig nem más, mint a rádiós piac. Ez az előadó szerint több sebből vérzik, fejlődését hátráltatja a médiatörvény, a pénzhiány, az összefogás és a kreatív szpotok hiánya, a pontatlan mérés, valamint ebből fakadóan a hirdetők bizonytalansága.

Szerinte ha ezeken a dolgokon lehetne javítani, több fantázia lenne a rádiós hirdetésekben. Az emberek ugyanis továbbra is hallgatnak rádiót, sőt már nem is csak otthon, hanem interneten, mobiltelefonon keresztül is.

Tehát lehetőségek vannak, az innovációra nyitottság tapasztalható mind ügyfél-, mind ügynökségi oldalon. Kérdés, mely jóslatok valósulnak meg, mennyire a média műve a válság fokozása, és mennyire tükrözi a valós helyzetet a sajtó. Mindenesetre a jövő évi hirdetések mennyisége, minősége, megjelenésének helye szintén pontos mércéje lesz a gazdasági helyzetnek.

GF

Menedzsment Fórum

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.