A munkavállalóknál már nem ennyire jó a helyzet: míg 2006-ban mintegy 1,1 millió dolgozót ellenőriztek és közülük 349 ezret érintett valamilyen jogsértés, addig tavaly az összesen a felügyelővel kapcsolatba került 732 ezer emberből 472 ezret érintett valamilyen szabálytalanság. Az adatok nem reprezentatívak az egész munkaerőpiacra, mivel a legtöbb vizsgálat célirányosan azokban az ágazatokban és munkáltatóknál zajlott, ahol a legvalószínűbb a szabálytalan foglalkoztatás vagy a jogszabályok be nem tartása - jegyezte meg az elnök.
A súlyos jogsértések feltárása időigényes, mivel a felügyelők egyre gyakrabban többször is visszamennek a munkavégzés helyszínére, hogy a jogsértések teljes körét feltárják. Ennek és a munka-egészségügyi feladatok átvételének eredménye, hogy jelentősen megnőtt a jogsértéssel érintett munkavállalók száma 2007-ben.
A felügyelet kiemelt célja volt a feketegazdaság visszaszorítása. Bár a tervezett 62 ezernél tízezerrel több feketemunkást füleltek le, az elnök szerint jócskán van még tennivaló. A legtöbb, 28 ezer feketemunkással ismét az építőiparban találkoztak, az agráriumban több mint hatezer, a feldolgozóiparban 5940, a nyomozás, biztonsági tevékenységben pedig több mint 4700 feketemunkást találtak. A szállítás, raktározás, posta, távközlés ágazatban ritkábban tartanak ellenőrzéseket, mégis tavaly az esetek 80 százalékában súlyos jogsértést találtak a felügyelőségek: az ellenőrzött 13 ezer munkavállalóból nyolcezret feketén foglalkoztattak.
A feketemunka után a legtöbb szabálytalanságot a munkabér kifizetésével, a nyilvántartással, illetve a munkaidő-pihenőidő szabályaival kapcsolatban találták a felügyelők. A munkaadók gyakorta elmulasztják a szabadságok tárgyévi kiadását, a felügyelők számos esetben találkoztak napi 14-18 órás munkaidővel, ennek elkendőzésére pedig kettős nyilvántartásokkal. A munkaidő-nyilvántartási szabályszegés a kereskedelemben a legnagyobb probléma, az összes ilyen jogsértés felét ebben az ágazatban követték el, számol be a Napi Gazdaság.
