A kereskedelmi alkalmazottak szabad vasárnapot szorgalmazó kezdeményezése kapcsán mindkét oldalon nyomós érvek vannak - mondta Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára az MTI megkeresésére pénteken.
A kereskedelmi alkalmazottak szabad vasárnapjának gondolata - azaz, hogy az üzletek a hét utolsó napján tartsanak zárva - már korábban felvetődött az unió több országában, így Magyarországon is. Nemrégiben Brüsszelben megrendezett első Európai Szabad Vasárnap Konferencia résztvevői megegyeztek abban, hogy összegyűjtenek egymillió aláírást, hogy a vasárnapi munkavégzést európai jogszabály szorítsa ésszerű korlátok közé.
Az OKSZ főtitkára azt hangsúlyozta, hogy Magyarországon nemcsak a kereskedelemben dolgoznak vasárnap, hanem a nemzetgazdaság más termelő ágazataiban is. Így a kereskedők között egyaránt vannak a zárva tartás, illetve nyitva tartás pártján állók. Az üzletek vasárnapi zárva tartását pártoló szakszervezetet pedig az vezérli, hogy az alkalmazottnak legalább a hét utolsó napján ne kelljen dolgozniuk, és együtt lehessenek a családjukkal - tette hozzá. A zárva tartást pártolók elsősorban gazdasági szempontokat mérlegelnek, nem bírják versenyt, a költségek miatt nem éri meg nekik nyitva tartani. Többnyire ők képviselik azt az álláspontot, hogy zárjanak be a többiek is - vélekedett.
A nyitva tartás mellett állók szerint pedig azért kell a vasárnapi nyitva tartás engedni, mert a vásárlók ezt igénylik. Van olyan üzlet, amely ugyan nyitva van vasárnap, de nem éri meg neki. A vasárnapi nyitva tartásnak reklámértéke is van többek szerint - jelezte az OKSZ főtitkára.
A vasárnapi nyitva tartás ugyanakkor nem minden kereskedelmi egységre, hanem többnyire a bevásárló központokra, nagy alapterületű szakáruházakra és a kis non-stop üzletekre jellemző - magyarázta a főtitkár. Hozzátette: a kereskedők nemcsak egymás között versenyeznek, hanem a szolgáltatási paletta tekintélyes részével is. Példaként említette, hogy vasárnap el lehet menni moziba, vagy lehet könyvet venni és olvasni.
Jelezte, hogy az OKSZ tapasztalata szerint a vásárlók is megosztottak a kérdésben. Széles réteg kedveli a vasárnapi nyitva tartást, nemcsak kényelmi szempontból, hanem mert hétköznapi nincs ideje bevásárolni. A vasárnapi nyitva tartás a vásárlók széles körében népszerű és elfogadott - mondta Vámos György.
Vitatta viszont azt az érvet, hogy hat nap alatt ugyanannyi lenne a forgalom, mint hét nap alatt. Nemzetközi felmérések azt mutatják - mondta -, hogy a hosszabb nyitva tartás nagyobb vásárlásra ösztönzi az embereket. Az Európai Unióban - tapasztalatok szerint - az elmúlt öt-tíz évben növekedett a nyitvatartási idő, és jelen van az internetes kereskedés, amely napi 24 órában teszi lehetővé a vásárlást. A bevásárló turizmus is egyre elterjedtebb, és ha egy ország bezárja az üzleteit vasárnap, akkor a vásárló átmegy máshová vásárolni. Az OKSZ szerint abban minden kereskedő egyetért, ha be kell zárni vasárnap, akkor az mindenkire vonatkozzon a versenyegyenlőség érdekében.
Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ) ügyvezető elnöke is úgy véli: tárgyalni lehet a szabad vasárnapról a kereskedelemben is abban az esetben, ha olyan szabályozást találnak, amely mindenkire egyformán kötelező. Az erre irányuló eddigi próbálkozásokkal az volt a gond - fűzte hozzá -, hogy nem terjedt volna ki mindenkire, így azon üzletek tulajdonosai, amelyeket nem zártak volna be vasárnap, versenyelőnybe kerültek volna.
A KISOSZ szerint az alkalmazottak oldaláról rendben lévő követelés a vasárnapi zárva tartás, ugyanakkor a vállalkozói szabadságba beletartozik az is, hogy az érintettek eldönthessék, mikor akarnak nyitva lenni.
A kereskedelem felügyeletéért felelős Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) az MTI megkeresésére közölte: a jelenleg hatályos kereskedelmi szabályozás alapján, a kereskedelemről szóló 2005-ben elfogadott törvény az üzletek nyitvatartási idejét a vásárlási szokások, a foglalkoztatottak és a lakókörnyezet érdekeinek figyelembe vételével a kereskedő állapítja meg.
A jogszabály tehát nem tartalmaz korlátozást, kivéve a karácsonyi, december 24-i napra, ahol 14 óráig engedi a nyitva tartást, bizonyos típusú szolgáltatások (benzinkút, vendéglátó üzletek, szálláshelyek, virág- és édességboltok, vasúti, buszpályaudvari és repülőtéri üzletek) kivételével. A kereskedőknek természetesen be kell tartani a Munka törvénykönyve (Mt) előírásait a vasárnapi túlmunkával, valamint a munkaszüneti (ünnepi) foglalkoztatási szabályokkal kapcsolatban.
A szaktárcánál megjegyezték azt is, hogy a vasárnapi nyitva tartást, még a nemzetközi láncok megjelenése előtt, az egy-két személyes kisvállalkozások indították el Magyarországon az éjjel-nappal nyitva tartó kis boltjaikkal. Ezért a nyitva tartást befolyásoló rendelkezés ezeket a vállalkozásokat várhatóan jobban fogja sújtani, mint a nagy áruházláncokat.
A NFGM fontosnak tartja, hogy amennyiben az uniós polgári kezdeményezés eredményes lesz, úgy a kérdésben egységes európai megállapodás vagy szabályozás szülessen. A magyar vállalkozások versenyképességét ugyanis nagymértékben sértené, ha csak Magyarország vezetne be korlátozást, a környező országok pedig nem.
MTI
