Önbizalomban azonban nincs hiány. Az előrejelzések szerint év végére 1,5 millió román fog internetezni, amely 47 százalékos bővülést jelentene a tavalyi évhez képest. Ezzel megelőznék mind a magyarokat, mind a cseheket, és erősen közelítenék a regionális átlaghoz az egy főre jutó internet-elárásben.
A balkáni országok kormányai arra hivatkoznak, hogy ők mindent megtesznek a fejlesztésért. Bulgáriában az idén 244 millió dollárt fordítanak informatikai fejlesztésekre. Magyarországon a jövő évben 110 milliárd forintot, hozzávetőlegesen 450 millió dollár áll majd rendelkezésre. Ezzel szemben azokban az országokban ahol tényleg prioritás az informatika dollár tízmilliárdokat fordítanak informatikai kutatásra és fejlesztésre.
Természetesen a nominális számok esetén hajlamos mindenki a fejlődésbeli különbségekre hivatkozni. Nos a balkáni átlagnál talán jobbak vagyunk, hiszen Magyarország a GDP 3 százalékát fordítja informatikára szemben Bulgária 2, illetve Románia 1,3 százalékával. Ezzel szemben Csehország a nyugat-európai átlagnak megfelelően 3,8 százalékos GDP arányos IT fejlesztéssel bír. Költői, de jogos a kérdés, hogy fogják az informatikán spóroló országok a fejlettebbeket utolérni, és az értékláncok magasabb hozzáadott értékkel bíró felén helyet foglalni. Nos a kis magyar – és balkáni – valóság azt mutatja, hogy marad az izgalom, hogy a kábelkorbács üzemek és egyéb komoly szaktudást igénylő gyárakat ne telepítsék át a multik Kínába.
Kis kelet-európai internetnyomorúság - IT a balkánon innen és túl
Weboldallal rendelkező falusi bolt olcsó cigarettát, kenyeret, vodkát hirdet az interneten - ez lenne a kelet-európai internetes valóság? Vagy emlékmű az utókornak, hiszen a jelen nem érheti el egy átlagos kelet-európai faluban.
