2008. szeptember 22. 06:29

A BrandFestival második napján sikertörténeteket hallhatott a közönség, és ismét megállapították az előadók, hogy a hagyományos reklám kora lejárt, ideje változtatni a marketingesek hozzáállásán. Annyival mintha előrébb került volna a szakma, hogy a ténymegállapításon túlmutató, motiváló, konkrét megoldásokat felvázoló előadások is elhangzottak. Mfor.hu tudósítás.

Nincs mese, testre kell szabni

A BrandFestival első napján messziről, a makrogazdasági környezet bemutatásával indult a rendezvény, melynek célja alapvetően a marketing és a médiavilág helyzetének elemzése volt. Az első nap Nobel-díjas, valamint hazai gyakorló közgazdászok mondták el véleményüket az aktuális gazdasági helyzetről, a nap végefelé és a második napon pedig szűken vett szakmai kérdéseket vetettek fel az előadók.

Az előadások lényege a kiútkeresés volt a mostani "reklámmocsárból". Ennek a megállapításnak az egyetlen szépséghibája, hogy azok ültek ott, akik a mai magyar reklámvalóságot kitalálják, megvalósítják és pénzelik. Az mindenesetre megnyugtató, hogy ők sem elégedettek a termékkel, és tisztában vannak azzal, nem erre vágyik a fogyasztó. De akkor mire?

Nagyobb kockázat nem bevállalósnak lenni

Grósz Judit, a UPC és Jákó Eszter, az E-On marketingvezetője saját sikerreceptjét osztotta meg a közönséggel. Sikerük titka a bevállalás: a UPC a sok díjat nyert és elhíresült Szőke kapitány reklámmal, az E-On pedig az Olimpiára gyártott szurkolói fallal, illetve a sportolókkal felvett kandikamerás kisfilmekkel ért el sikereket. Mindkét hirdetési módszer szakít a hagyományokkal: mindkettő a szórakoztatásra épít.

Grósz Judit nem tartja magát bevállalósnak, ahhoz túl sok pénz forog kockán, hogy "bizonytalan fába" vágja a fejszéjét. Az ő értelmezésében nagyobb kockázat, ha az ember a megszokott úton halad, és az enyészetnek gyártja a reklámjait. Szerinte sok reklám van, amit észre sem vesznek az emberek, jónéhányat észrevesznek, de nem szeretnek, a ritkább fajta reklám pedig az, amit észrevesznek és még szeretnek is. Az olyan hirdetés pedig kivételnek számít, amit annyira megszeretnek, hogy túl is mutat önmagán.

A szakember szerint az első két kategóriába kerülni meglehetősen könnyű feladat, és nagyobb veszteséget jelent, mint megpróbálni a másik két csoportba bejutni. Így érdemes befektetni pénzt és energiát, hogy olyat alkosson az ember, amit észrevesz a fogyasztó, meg szeret is. Az már szinte csak a szerencsén múlik, begyűrűzik-e utána a hirdetés a hétköznapi szóbeszédbe is.

A fogyasztók megsüketültek a reklámzajban

Csetényi Csaba, a Hamu és Gyémánt ügyvezetője szintén a bátor, párbeszéd jellegű hirdetési stratégiára hívta fel a közönség figyelmét. Az egy dolog, hogy megismerjük az új technikákat, de a hozzáállásunkon is változtatni kell. Már nincsenek tömegek a reach- és a CTP-adatok mögött. A háziasszonyok manapság már megtanulták, hogyan kell a tizenöt perces reklámblokk alatt megfőzni a vacsorát, tehát már senkihez sem szólnak a tévéreklámok.

Így az egyetlen választás, ha a cég utánamegy a vevőnek, alázatos lesz, kitudakolja, mi érdekli, és csak releváns ajánlatokkal bombázza. A szakember tapasztalatai abba az irányba mutatnak, hogy a hirdetőknek saját profilokat kell létrehozniuk a fogyasztóikról, és testre kell szabni az ajánlatokat. Csak így lehet párbeszédbe elegyedni velük.

Marketing: szervezett utazás helyett felfedezőút

Hanzel Lajos, a Nestlé marketingigazgatója nem szereti a marketingkonferenciákat; nem is megy el előadni, ha hívják, ugyanis nem sok értelmét látja ezeknek az eseményeknek. Szerinte a kudarcokról senki nem beszél, a sikerek megosztásával viszont versenyelőnyhöz jutnak a résztvevők. Most mégis kivételt tett, és eljött, hogy megbizonyosodjon arról, helyesek-e a feltételezései.

Hanzel Lajos emellett a szolgaian másolt, felelgetős, más ötletét lekoppintó, harminc másodpercbe minél több információt beszuszakoló, egymásra licitáló reklámokat sem szereti. A "szappanoperás" hirdetéseken a Nestlé már túl van, és a cég tapasztalatai szerint óriási hátránya ennek a műfajnak, hogy a néző egy idő után már el is felejti, melyik márkáról van szó, csak a történet érdekli. A bankok és a UPC marketingesei - úgy tűnik - ezt másképp látják. A lényeg úgyis a végeredmény, ez pedig nem a reklámversenyek díjaiban, hanem a vásárlásokban mutatkozik meg.

Hanzel Lajos a marketing-gurukban sem hisz, ugyanis mondanivalójának lényege a kísérletezésre való motiválás volt. A rendkívül cinikus, ám érdekes szempontok szerint szerkesztett előadás arra hívta fel a marketingesek figyelmét, hogyan lehet a marketinget egy biztonságos, szervezett társasutazáshoz hasonlóan is művelni, azaz a jól bevált klisékkel operálni. Ennél azonban sokkal érdekesebb és célravezetőbb, ha az ember dzsungeltúraként fogja fel munkáját, és mer kísérletezni, újszerű döntéseket hozni.

A jövő a márkázott tartalomé

Az MTV, az RTL Klub és a Viasat programigazgatói egyetértettek abban, hogy a hirdetők számára nem elég már csak hagyományos reklámszpotokkal megjelenni. Gyakorlatilag már mind a kereskedelmi csatornák, mind a hirdetők kész tényként kezelik ezek hatástalanságát. A jövő abba az irányba mutat - és ezt a programigazgatók is belátták - , hogy a reklámügynökségeknek át kell alakulniuk és a hagyományos kampányok mellett márkázott tartalmat is kell szolgáltatniuk a hirdetők felé.

A jövőben egy kampánystratégiai tárgyaláson már nem elég, ha csak a hirdető és a kereskedelmi vezető vesz részt. Lassan a producereknek, kreatívoknak is ott a helyük a csatorna részéről is, mert már nem csak szigorúan vett másodpercekben lesz mérhető a megjelenés. Egyre több olyan műsort kell készíteni, ahol aktívan jelenik meg a hirdető, ennél fogva beleszólása is lesz a produkcióba. Hamarosan ez a megjelenés már hatékonyabban éri el a fogyasztót, mint egy sima reklámszpot.

Üzenethierarchia van, nem csatornahierarchia

A fenti gondolatokat támasztotta alá az utolsó panelbeszélgetésen részt vevő hat vezető vállalat marketingigazgatója is. A konklúzió: a csatornák közti hierarchia kezd elmosódni; a reklámokat sokkal inkább testre kell szabni, és erősíteni kell a tévé és az internetes hirdetések kapcsolatát. A fogyasztók más hangulatban, hozzáállással találkoznak egy internetes, mint egy televíziós hirdetéssel, nem lehet ugyanazokat az üzeneteket közvetíteni egy kisebb mutációval. A jövő titka: a pontosabb célzás.

Ahogy - Simor András szerint  - az erős piaci törvények előbb-utóbb "helyrepofozzák" az országot, a reklámszakma is rákényszerül majd, hogy valóban ne ontsa magából óraszám a nézhetetlen tévéreklámokat, hanem szórakoztasson és testreszabjon.

A digitalizáció ugyanis legalább annyira kemény szabályokat diktál, mint a kapitalizmus, ezek alól pedig nem lehet kibújni. A fogyasztó már főzés közben, fél füllel sem fogja hallgatni azokat a reklámokat, melyekre nem kíváncsi, egyszerűen "skippeli" majd azokat.

Gábor Fanni
Menedzsment Fórum

Az Ön bizalma a mi tőkénk

Az mfor.hu hiteles, megbízható és egyedi információt kínál, most, a válság alatt, és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes hírekkel es elemzésekkel segítjük a mindennapi tájékozódást, a gazdasági döntéseket. Ez rengeteg időt, utánajárást, ellenőrzést igényel, ami sok pénzbe is kerül - ezért kérjük az Ön segítségét. Kérjük, TÁMOGASSA a független, tényeken alapuló minőségi újságírást, a klasszikus független angolszász újságírói hagyomány folytatását, ahol a tények és a vélemények nem keverednek.