"Nagy-Britanniába mintegy 300-400 ember ment, Svédországba 200. Összesen nem lehetnek többen néhány ezernél. Odahaza egész jól megy a sorunk, a magyarok egyáltalán nem akarják elhagyni országukat" - mondta a miniszter a csütörtökön megjelent interjúban. Kóka szerint akkor sem fog több magyar Németországba távozni, ha Berlin hat év múlva feloldja a bővítés után életbe léptetett munkavállalási korlátozásokat.
A miniszter szerint az európaiaknak fel kell ismerniük, hogy a keleti bővítés előnyökkel jár. Számos Magyarországra települt német cég esetében bebizonyosodott, hogy magyarországi jelenlétükkel Németországban munkahelyeket tarthatnak meg.
[ajanlo=101][igazitas=left/]"Nem kellene azon sírnunk, hogy már nem vagyunk a legolcsóbbak" - mondta, majd hozzátette: ehelyett arra kell törekedni, hogy a termelékenység szintje Magyarországon legyen a legmagasabb. Kóka szerint nem lehet megállítani azt a trendet, hogy a cégek - például hazánkból - a még olcsóbb Romániába vagy Ázsiába telepedjenek át. Léteznek azonban eszközök, amelyekkel ez ellen lehet hatni: több értéket kell teremteni, az innovációra, a kutatásra és a fejlesztésre kell összpontosítani. Románia egyébként EU-csatlakozásával el fogja veszíteni árelőnyét - idézi a minisztert az MTI.
A Menedzsment Fórum megkeresésére korábban a Foglalkoztatási Hivatal nem tudott pontos adatokkal szolgálni arra vonatkozóan, pontosan hány magyar dolgozik az EU-ban. Bár az információigény kétségkívül megnőtt a külföldi munkavállalás iránt, az érdeklődöknek csak töredéke megy ki valóban dolgozni. Egy friss Tárki felmérés szerint egyenesen csökkent a külföldre vágyók száma az ezredfordulóhoz képest.
A Grafton Recruitment tapasztalatai megegyeznek a felméréssel, ugyanis a náluk állást keresők 70 százaléka úgy nyilatkozik: hajlandó lenne külországban is dolgozni, amint azonban megvalósulna a dolog, a többség visszalép. "A legkézenfekvőbb ok a maradásra: a magyarok családcentrikusak, nem szívesen élnek távol sem a közeli, sem a távolabbi rokonságtól és barátoktól még néhány hónapra sem" - mondta el lapunknak korábban Horváth Viktor, a cég személyzeti tanácsadója.
Hasonlóan vélekedett kérdésünkre Buda Szabolcs, a Jobpilot internetes állásközvetítő portál ügyvezető igazgatója: "A csatlakozás idején nagyon megnőtt a külföldi állások iránti érdeklődés, ám rohamot nem érzékeltünk azóta sem".
A hazai munkaerő-közvetítők mindenesetre egyetértenek abban, hogy aki ki akart menni dolgozni, eddig is megtehette, hiszen a lehetőség megvolt, csak a bürokratikus procedúra volt lényegesen bonyolultabb. Ezért sem tapasztalható nagy változás a csatlakozás óta külföldre menők számában.
Bár számszerű adatok nincsenek, az érdeklődés azt mutatja, hogy Nagy-Britannia, Németország és Ausztria a legnépszerűbb a célországok körében.
Menedzsment Fórum/MTI
Kóka: csak pár ezer magyart szippantott be az EU
Néhány ezer embernél több nem hagyhatta el Magyarországot az EU-csatlakozás után új munkahely reményében, nyilatkozta Kóka János gazdasági miniszter a Münchner Merkurnak. A Menedzsment Fórum korábbi körképéből kiderült: bár a csatlakozás nyomán nőtt a külföldi munkavállalás iránt érdeklődők száma, azoknak csak töredéke ment ki valóban dolgozni.
