A probléma az oktatási minisztérium illetékeseinek is feltűnt, most megoldást keresnek ennek orvoslására. Egy mai előadásán Magyar Bálint ismertette a tárca terveit annak érdekében, hogy megértessük magunkat a világban.
A miniszter egy márciusi felmérés eredményeiről szólva elmondta: a nyelvtanárok 52 százaléka szerint heti 6-8 órára lenne szükség ahhoz, hogy a diákok öt éven belül vizsgát szerezzenek egy olyan nyelvből, amelyet még nem tanultak. A szaktanárok 88 százaléka vélte úgy, hogy egy diák átlagosan legfeljebb heti 6 órát fordít nyelvtanulásra.
Arra a felvetésre, hogy az iskolákban inkább csak egy nyelvet kellene tanítani, mint többet ugyanannyi órában, a diákok 39 százaléka adott pozitív választ. A Marketing Centrum felméréséből kiderült: azon nyolcadikosok közül, akik öt éve heti csaknem öt órában tanultak idegen nyelvet, a diákok majdnem harmada egy pohár vizet sem tudott kérni az adott nyelven. A vizsgálat szerint a 11. osztályba járók hetente átlagosan 6,4 órát fordítanak nyelvtanulásra, az otthoni tanulásra pedig átlagosan 2,3 óra jut. A szubjektív nyelvteszt minden mondatát a diákok 15 százaléka tudta lefordítani.
Összehasonlítva az EU és a hazai felméréseket komoly a lemaradásunk. A népszámlálási adatok szerint a magyar felnőtt lakosság 19,2 százaléka képes idegen nyelven másokat megérteni és magát megértetni, ezzel szemben az Európai Unióban az idegen nyelvet ismerők aránya 53 százalék. Sajnos a fiatalok körében csak alig valamivel jobb a helyzet, a 15 éven felüliek negyede beszéli valamilyen szinten az öt leggyakoribb nyugati nyelv - angol, német, francia, olasz és spanyol - egyikét.
A felnőtt lakosság 14 százaléka tud legalább alapfokon angolul, 13 százaléka németül. A 15 éven felüli magyarok idegennyelv-ismerete az Európai Unióhoz csatlakozó államok közül a legalacsonyabb.
A nyelvoktatás intenzívebbé tétele érdekében javasolják, hogy valamennyi évfolyamon legalább heti öt órát az idegen nyelv oktatására fordítsanak. Az oktatási tárca vezetője jelezte: emellett januártól adókedvezmény vehető igénybe az akkreditált nyelvi képzések után, és 2005-től a közoktatásban ingyenesen megszerezhető lesz egy nyelv tudását igazoló bizonyítvány.
Komoly gondok vannak a nyelvtudás terén
A globalizálódó világban, illetve az Európai Uniós csatlakozás kapcsán hangsúlyos kérdéssé válik az idegen nyelvek ismerete. Akár a képzési, akár a munkaerőpiacot tekintjük, a magyarok komoly versenyhátránnyal szembesülhetnek. A 15 éven felüli magyarok idegennyelv-ismerete az Európai Unióhoz csatlakozó államok közül a legalacsonyabb.
