A február 18-i ülésnapon hirdette ki az EP elnöke azt az írásbeli nyilatkozatot, amely "az Európai Unióban működő nagy élelmiszer-áruházak hatalmi visszaéléseinek vizsgálatáról és jogorvoslásáról" szól. Mivel a 785 képviselő több mint fele, 439 aláírta a nyilatkozatot, az az EP hivatalos álláspontjának tekintendő.
A nyilatkozat kimondja, hogy az Európai Unióban a kiskereskedelmet mindinkább néhány élelmiszeráruház-lánc uralja, amelyek számos esetben tisztességtelen feltételeket diktálnak mind a beszállítóknak, mind a gazdálkodóknak. A képviselők úgy vélik, "a szállítókra nehezedő nyomás negatív továbbgyűrűző hatást gyakorol mind a foglalkoztatás minőségére, mind pedig a környezet védelmére", és előfordulhat, hogy "a fogyasztóknak a termékválaszték, a kulturális örökség és a kiskereskedelmi árusítóhelyek csökkenésével kell számolniuk".
A visszásságok kiküszöbölése végett az Európai Parlament felszólította a Bizottság versenypolitikai főigazgatóságát, hogy vizsgálja ki, milyen hatást gyakorol a koncentráció a kisvállalkozásokra, a szállítókra, a munkavállalókra és nem utolsósorban a fogyasztókra, különös figyelemmel minden olyan lépésre, amely a vásárlóerővel való visszaélést jelenti, a koncentrációval összefüggésben.
Már létezik nemzeti szabályozás
A parlament emellett felkérte a Bizottságot, hogy "javasoljon megfelelő intézkedéseket és hozzon rendeletet a fogyasztók, dolgozók és termelők védelmére a vizsgálat során megállapított minden erőfölénnyel való visszaéléssel és negatív hatással szemben". Minderre azért volt szükség a nyilatkozat egyik előterjesztője, Hegyi Gyula EP-képviselő korábbi nyilatkozata szerint, mert a nagy áruházláncok mesterségesen nyomott árakat tartva visszaélnek a beszállítók helyzetével, megtévesztő reklámjaikkal és üzleti praktikáikkal pedig a fogyasztókkal szemben nem tisztességesek. A politikus hozzáfűzte, zöldszervezetek javasolták, hogy további engedélyeket csak környezetvédő előírások teljesítése esetén - mint például napkollektorok vagy más megújuló energia hasznosítása, fokozott energiatakarékosság - lehessen kiadni.
"Nagyon kevés hasonló kezdeményezés esetén sikerül a képviselők több mint felének támogatását megszerezni" - jelezte a képviselő. "A rekordszám jelzi, hogy valóban gondok vannak a szupermarketek megítélésével. Az érdemi vizsgálat mindenki, így az iparág érdekeit is szolgálja, hiszen tiszta vizet önthet a pohárba."
Néhány tagállamban egyébként már létezik nemzeti szabályozás a témában. Mivel azonban olyan hálózatokról van szó, amelyek sok országban, az Európai Unió egészében megtalálhatók, a képviselők uniós szintű fellépést tartanak szükségesnek. Európán belül ráadásul egyre több szervezet szorgalmazza azt, hogy az élelmiszer útjának követésén túl az úgynevezett értékláncok (melyen át a termelőtől a fogyasztóig jut egy áru) lehetőleg minél rövidebbek legyenek. Mivel minél több kézen megy keresztül egy-egy étel vagy annak az összetevői, annál biztosabb, hogy belekerül valami "nem odaillő". Gondoljunk csak az elmúlt évek nagy élelmiszerbotrányaira.
Több százmilliós bírságot szabott ki a GVH
Magyaroszágon a beszállítókkal szemben magatartásuk miatt egyelőre nem kellett a láncoknak felelni, annál több büntetést kaptak a fogyasztók megtévesztése miatt. Egyes szakértők szerint problémát jelent mindazonáltal, hogy Magyarországon ritkák az elrettentő erejű bírságok, és a nagy élelmiszer-láncok sokszor játszva kifizetik a bírságot, majd minden "maradt a régiben".
A piacvezető Tesco a bírságokat illetően is az élen áll, az elmúlt hét évben nyolc eljárás indult a fogyasztók megtévesztése miatt és összesen több mint 320 millió forintos bírsággal sújtotta az áruházláncot a GVH. Az egyik legjelentősebb, 100 millió forintos bírságot 2007 januárjában rótták ki a Tescóra, amikor akciósan hirdetett meg két olyan szórakoztatóelektronikai terméket, amelyeket a kedvezményes időszak elején nem is lehetett kapni üzleteikben.
Persze a vállalatokat nemcsak Magyarországot sújtják a visszaélések, Nagy-Britanniában a tavalyi év májusában robbant ki komoly botrány, amikor a BBC bemutatta azt a titokban készült dokumentumfilmet, amelyben látható, hogy az alkalmazottak miként hamisítják meg a friss árukon feltüntetett szavatossági és eladhatósági határidőket, illetve a hűtésre vonatkozó adatokat a Tesco és a Sainsburys áruházakban. A bejátszásból kiderült az is, hogy az áruházak menedzserei a dolgozókkal ugyanazt a kést használtatják nyers és sült hús, illetve hal szeletelésére. De azzal is trükköznek, hogy a lejárt szavatosságú maradékot, összevegyítették a valódi friss termékkel.
A Tesco Global Zrt. egyik névtelenséget kérő vezetője lapunknak úgy nyilatkozva annak a véleményének adott hangot, hogy amíg Közép-Kelet Európa más országaiban nagyobb számban alkalmaznak megelőző jellegű intézkedéseket, így például sok esetben csak akkor bírságolnak, ha az áruházlánc nem küszöböli ki a megállapított visszásságot, addig Magyarországon inkább a büntető jellegű intézkedések vannak túlsúlyban. Szerinte, bár ebben a tekintetben a GVH gyakorlata előrelépést jelent, nem szerencsés, ha a mulasztásért az egész láncot büntetik. Helyi hibák, emberi mulasztások ugyanis várhatóan mindig lesznek.
Több helyről kitiltották a multikat
A másik nagy áruházlánc, a francia Auchan sem marad el bírságolások tekintetében a Tesco mögött; őket ugyanis, 2000 óta hat ízben érte utol a GVH. Összesen mintegy 125 millió forintos bírságot kellett eddig kifizetniük. Egy időben többen kérték a vállalat felszámolását, de már a kezdetek kezdetén sem nézték jó szemmel Auchan-t. 1997-ben a budaörsi lakosok a Levegő Munkacsoport segítségével keresetet nyújtottak be a bevásárlóközpont megépítése ellen – sikertelenül.
Bár a bíróság első fokon hatályon kívül helyezte az építési engedélyt, rendületlenül folytatódtak a munkálatok. A jelek szerint az sem zavarta őket, hogy a budaörsi önkormányzat háromnaponta tízezer forint bírságot vetett ki az építtetőre. Csehországból ugyanakkor már a kilencvenes évek közepén kitették az Auchan szűrét korrupciós ügyletei miatt.
Jóval szolidabb bírságot érdemelt ki a Metro, amely vállalatot csupán két ízben csípte el a hatóság, 2001-ben, valamint 2007 őszén, tájékoztatta az mfor.hu-t a GVH. A kirótt bírság összege nem éri el a 36 millió forintot.
A sor végét a Cora zárja, egy ízben ütöttek rajtuk és 1 milliós bírságot kellett kifizetniük, 2005-ben.
A szakértők felhívják a figyelmet, hogy a háttérben sokkal komolyabb érdekellentétek vanna. Míg a fogyasztókkal kapcsolatos visszaélésekről ma már egyre gyakrabban értesül a közvélemény, a beszállítókat érő visszaélésekről keveset hallani. Ilyen például a polcpénz szedése, a saját szolgáltató ráerőltetése a beszállítóra vagy az egyoldalúan előnyös, egyéb értékesítési lehetőségeket megtiltó szerződés. De arra is volt példa, hogy a beszállítónak hozzá kellett járulnia az áruház "marketingtevékenységéhez" is. A termelőket pedig leginkább az alacsony áraikkal tarthatják sakkban.
Simon Rita
