A legnagyobb európai stratégiai tanácsadó cég, a Roland Berger a témában szakértő Piepenbrock & Schuster konzultánsaival közösen dolgozta ki a közép-kelet európai technológiai indexnek (CEE Technology Index) elnevezett mutatószámot. Az elemzők elsősorban arra a kérdésre keresték a választ, hogy a közép-kelet-európai országok eltérő fejlődési ütemét milyen mértében befolyásolja az információs technológia szintje illetve az erre a területre fordított erőforrások nagysága.
Mindennek kiszámításakor számos tényezőt vettek figyelembe. Technológiai oldalról többek közt a vonalas illetve mobiltelefonok elterjedtségét, az internethasználat arányát, ezen belül a szélessávú kapcsolatok nagyságrendjét éppúgy, mint például az e-kormányzat meglétét vagy a digitális televíziózás lehetőségének elterjedtségét. Ezeket a mutatókat összevetették a gazdaság és társadalom fejlettségi szintjét kifejező "hagyományos" mérőszámokkal (GDP, munkanélküliség, k+f-re fordított összegek aránya).
Az 1-től 6-ig terjedő skálán Magyarország végül a 3,7-es értéket kapta, ami majdnem pontosan megegyezik az Európai Unióba már felvett nyolc közép-kelet-európai ország átlagával (3,68), viszont messze elmarad a legjobbaktól. Az észt index 4,94, a szlovén 4,49, a cseh mutató pedig 4,19 volt. Csupán összehasonlításképpen: az Európai Unió fejlett részét jelképező német index 4,71-et, Ausztriáé pedig 5,12-t tesz ki. Feltűnő, hogy a legnagyobb újdonsült EU-állam, Lengyelország jelentősen lemaradt a többektől, indexe mindössze 2,57-en áll.
A puszta rangsornál azonban jóval izgalmasabb következtetéseket vontunk le az információs technológia fejlettségi szintje és az általános gazdasági és társadalmi dinamizmus összevetésekor" - hangsúlyozta Schannen Frigyes, a Roland Berger budapesti irodájának ügyvezető igazgatója. Kiderült, hogy az információs technológiai beruházások meghatározó szerepet játszanak a közép- és kelet-európai országok gazdasági fejlődésében. "Az internettechnológiára vagy a szélessávú adatátviteli lehetőségek növelésére költött pénz szinte azonnal megjelenik a nemzetgazdaság fejlődésében. Egyértelmű korrelációt találtunk az információs technológiai infrastruktúrára fordított összegek és a gazdasági növekedés között. A kormányok így aktívan befolyásolhatják a gazdaság fejlődését" - mondta Schannen Frigyes.
Nem nő a színvonal a liberalizációval
Hasonlóan pozitívan befolyásolja az információs technológia fejlettsége a szociális értelemben vett jólétet: például kölcsönhatás mutatkozik a kutatás-fejlesztésre és az információtechnológiára fordított kiadások között. A számokból az is nyilvánvaló, hogy minél többet költenek egy országban infokommunikációra, annál kedvezőbbek a szociális és tudományos színvonalat jelképező értékek is. Ez jól mérhető például a diplomát szerzettek arányán, a munkanélküliségi mutatókon vagy a k+f kiadások bruttó nemzeti termékhez viszonyított arányán keresztül.
A Roland Berger tanulmánya ugyanakkor nem mutatott ki egyértelmű kapcsolatot a távközlési piac liberalizáltsága és a technológiai színvonal között. Úgy tűnik, hogy a mélyebb vagy szélesebb verseny nem feltétlenül mozdítja elő az infrastruktúra színvonalának emelkedését. "A vállalati szektor vagy a lakosság is a számára fontosnak, előnyösnek tűnő távközlési területeken ruház be, s döntésében nem játszik szerepet az, hogy az adott területen csupán egy, néhány vagy nagy számú szereplő van a piacon" - fűzte hozzá a Roland Berger magyarországi vezetője.
Menedzsment Fórum
