Még mindig alig ismert tény, hogy az online állásoldalak látogatása munkaidőben történik (TESK saját statisztikája szerint a hétfő-vasárnap időszakból 80 százalék a hétfő-pénteki napokra esik; napi óránkénti adatként tekintve 8-18 óra között tekintve a napi látogatások szintén 80 százaléka lezajlik). Ráadásként, a leginkább kvalifikált munkavállalói réteg szinte alig látogat állásoldalakat (hiszen eléggé elfoglalt és jellemzően nincs váltási szándéka).
Emiatt tapasztalható, hogy csak nagyszámú online álláshirdetés hoz értékelhető eredményt a toborzásokban. És akkor itt van a közösségi média is: mondhatnánk ugyanezt, hogy azoknak, akik a legelfoglaltabbak, nincs idejük a Facebook-on (FB) lógni.
Ez így is van. Azonban az is igaz, hogy gyakran csak kikapcsolódásképp használjuk a facebook-ot, nem komoly tartalmakat keresve. Végigfutjuk az utóbbi órák posztjait, nevetünk pár videón vagy viccen, és aztán folytatjuk a munkát. Állást biztosan nem keresünk. Legfeljebb akkor, ha segíteni akarunk pl. egy ismerősünknek, és megosztjuk az oldalunkon mással is, ha az illető bajban van, és már nagyon szeretne elhelyezkedni. Tehát valamiféle segítségnyújtás működik itt, a barátaink segítése, de nem komoly biznisz. Összességében, ezek a felületek a nem túlságosan komoly dolgok megosztásának színterei. Ennél fogva üzleti ajánlatokat vagy állásajánlatokat sem itt fogunk nézegetni. De akkor mire jó mégis toborzási szempontból?
A közösségi oldal alapvetően PR funkciót lát el. Ez lényegében tér el a marketingtől, mert megelőzi azt. A marketing ez: érdeklődést és igényt generálni a portékára. A PR (magyarul: közönségkapcsolatok) funkciója pedig, hogy még azelőtt ismertté tegye a reklámozót, mielőtt reklámozna, és elérje, hogy a megítélése jó legyen a közönség körében.
Akkor tehát a FB-kal PR-t építhetünk. Ennek pedig a konkrét tevékenységhez vagy szakmához nincs feltétlen sok köze. A FB oldalak például inkább a különlegességek, extrémitások, rendkívüli teljesítmények vagy érdekességek kategóriájába sorolt posztok megjelentésére valók, mivel ezek érdekesek, és vonzzák a figyelmet, és ami ilyen, az gyűjti aztán a like-okat is. Ami pedig az elterjedéshez és szóbeszédhez szükséges. A like-ok száma egy dolog, a másik dolog, hogy mennyien beszélnek az adott dologról. A kedves figyelmességek szintén elérik a célt. Tehát fentiek alapján egy gyártó cég (HR-eseként) posztolhat érdekes tényeket a gyártósból vagy a termékről; annak felhasználási területéről vagy valami extrém alkalmazásáról; esztétikus képeket vagy videókat, valami különlegesen innovatív megoldást vagy valami olyat, amiben az adott vállalat a közmegítéléstől jelentősen eltérően nyilvánult meg, nyilván pozitív irányban.
Mindezek az érdekességek kategóriái, pláne pl. egy mérnöki számára, és máris esélyes, hogy like-kal jutalmazza a törekvésünket, vagy akár megosztja a bejegyzést, és így máris megy a hírünk.
A közösségi oldal tehát a PR-építésben mára nemcsak fontos, de elengedhetetlen eszközzé vált. De hogyan építhetünk fel komolyabb toborzási kampányt a marketing segítségével?
Cikksorozatunkkal felelni kívánunk erre a kihívásra is.
Tokár Péterügyvezető igazgató
TESK Tanácsadó Kft
