Az AmCham tanulmánya szerint riasztó, hogy egyre csökken a nemzeti össztermékből az oktatásra fordított rész. A tanulmány szerint míg egy évtizeddel ezelőtt a GDP 6,5 százalékát, addig 2000-ben alig 4,5 százalékát fordítottuk oktatásra, s ez aggasztó tendencia. Az Oktatási Minisztérium hivatalos statisztikái lényegesen kisebb csökkenést mutatnak: a hivatalos adatok szerint a legmagasabb érték 1990-ben 5,68 százalék volt, míg 2002-ben a GDP 5,49 százalékát fordította oktatásra az ország.
Hosszú távon Magyarország gazdasági versenyképességének csökkenéséhez vezet, ha elmarad az oktatási rendszer megújítása, tartalmazza az AmCham által kiadott tanulmány, melynek szerzője a PricewaterhouseCoopers nemzetközi tanácsadó cég. A kiadvány szerint a felsőoktatási intézmények gazdasági önállóságának növelése, a képzési anyagok korszerűsítése és az idegennyelv-tanulás lehetőségeinek a növelése az elsődleges feladat. Ez utóbbi főleg azért lenne sürgős, mivel a csatlakozó országok közt a lakosság 19 százalékos idegennyelv-tudásával a legutolsók vagyunk.
Nélkülözhetetlennek tartják a szerzők a korszerű és a gazdasági élet által diktált ismeretanyag beépülését is, sőt azt javasolják, hogy a nagyvállalatok is vegyenek részt az akkreditációs bizottság munkájában. A szakmai gyakorlatok időtartamát a jelenlegi egy hónapról kiterjesztenék egy évre, s ennek finanszírozását a vállalatok által fizetett szakképzési hozzájárulásból képzelnék el, derül ki a Magyar Hírlap cikkéből.
Lemaradáshoz vezet az oktatási rendszer állapota
Aggasztónak tartja a magyar oktatási rendszer jelenlegi helyzetét az a legnagyobb külföldi befektetőket tömörítő Amerikai Gazdasági Kamara, irja a Magyar Hírlap.
