A most kiadott elemzés a kutatás-fejlesztési területen dolgozók arányát, az oktatásra fordított összegeket, a közlekedési infrastruktúra fejlettségét, a munkatermelékenységet, az egy főre jutó GDP-t és más hasonló tényezőket hasonlítja össze. Ezek alapján hazánk legfejlettebb része abszolút értékben alig kétharmadát kapta annak a pontszámnak, amelyet Prága és Pozsony körzete.
A valós helyzet azonban nem ennyire sötét. Ha gondosan megnézzük a listát, akkor kiderül, hogy Csehországot nyolc, Szlovákiát négy részre osztották a statisztikusok, ezzel szemben hazánkban mindössze három térséget (Közép-Magyarország, Dunántúl, Alföld és Észak-Magyarország) különítettek el. Ez azt jelenti, hogy Prágához és Pozsonyhoz kisebb vidéki körzet tartozik, mint Budapesthez, így nem csoda, hogy a cseh és a szlovák főváros fejlettebbnek tűnik a magyarnál.
A többi cseh és szlovák országrész az európai lista sereghajtói között van, így aztán az országonként számított versenyképességi rangsorban a visegrádi országok közül már Magyarország áll az élen, és ezután következik - csekély lemaradással - Csehország, Szlovákia, végül Lengyelország.
Ennek dacára úgy tűnik, hogy Prága és Pozsony látványosabban fejlődik, mint Budapest. A jelentés egyik szerzője, Robert Huggins professzor hangsúlyozza: 32 ezer eurós egy főre jutó GDP-jével a cseh főváros világviszonylatban is fejlett régiónak számít. Ami Pozsonyt illeti, ott a rengeteg külföldi beruházásnak köszönhetően Európa egyik legdinamikusabb tudásalapú régiója fejlődött ki - áll a Világgazdaság cikkében.
