Lekezelt kezelőhelyek
Többnyire csak arról lehet hallani, miként alakul majd a hivatalok száma, illetékességi területe. Arról kevés szó esik, hogy a vámhivatalok cégeknél megtalálható vámkezelő helyeivel mi lesz. Ki dönti el; melyik marad meg, s melyik nem? Lehet, hogy a vámkezelő helyekkel rendelkező (többnyire nem magyar tulajdonú) cégek stratégiai terjeszkedés végett építették ki magyarországi bázisukat, amelynek az EU-ba történő belépésünket követően még nagyobb szerepet szánnak.
Akár az is megtörténhet, hogy az adott társaság a Kelet-Európába irányuló összes forgalmának vámügyeit mondjuk Bécs helyett Budapesten intézi, mivel eggyel arrébb lépett az utolsó EU tagországok sorában.
A vámkezelő helyek kérdését tehát rendkívül alaposan vizsgálni kell azért, hogy a vámhatóság egy esetleges rossz döntéssel ne sértse meg a gazdálkodók érdekeit, a befektetési környezetet. A testület az utóbbi időben arccal a logisztikai központok felé tekint. Ugyanakkor elfelejti megválaszolni azt a kérdést, amit korábban már felvetettünk, hogy mi tekinthető ma logisztikai központnak? A központ fizikai területe, amely a potenciális lehetőségek és a logisztikai funkció esetleges hordozója? Vagy a valós logisztikai szakszolgáltatót értjük ez alatt? Azt a vállalkozást, amely gyakorlatilag nem szállítmányoz, nem raktároz, nem termel, hanem kizárólag csak a logisztikai terület infrastrukturális üzemeltetésében érintett, s amelyet minden más társaság megfelelő díjazás fejében azonos feltételekkel elérhet? Van-e ma olyan logisztikai központi szakszolgáltató, aki rendelkezik a vámeljárásokhoz szükséges, megfelelő engedélyekkel? Hiszen például a Harbour Park esetében a vámkezelő helyi engedélyt sem a parknak, hanem egyik albérlőjének adta a regionális parancsnokság... Hol lesz tehát az a hely, ahol az állami vámszolgáltatás megtelepedik majd, s amit versenysemlegesen, egyaránt elérhetnek a kisebb és a nagyobb vállalatok, ha nem tudják megfizetni a vámhivatal jelenlétét saját telephelyükön?
A felvetett kérdésekre pedig még a csatlakozásig hátralévő időben meg kell találni a megfelelő válaszokat. A vámkezelő helyeknek ugyanis oda kellene kerülniük, ahol 2004 után is tényleges is megmarad az aktív forgalom mondta befejezésül Tüske Péter.
Logisztikából indulva, vámhoz érkezve
Az elmúlt egy évtizedben a szegényes vámkezelési környezetből - amikor még lerobbant gyártelepen vagy adott esetben lepusztult épületben lapult meg egy-egy vámkezelő hely - mára korszerű, minden igényt magas szinten kielégítő, a logisztikai elvárásoknak is megfelelő vámszolgáltatási helyszínek jöttek létre. Kérdés azonban, mi lesz a sorsuk, hol lesz a helyük az uniós csatlakozást követően? A témáról Tüske Pétert, a Magyar Vámügyi Szövetség alelnöke nyilatkozott.
