Hónig Péter közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter még szerdán jelentette be, hogy július elsejei hatállyal Andrási Miklóst nevezi ki a MÁV Zrt. igazgatósága elnökének. A vasúti berkekben meglehetősen ismeretlen, saját bevallása szerint nagyvállalati vezetői tapasztalatokkal rendelkező szakember a későbbiekben stratégiai ügyekért felelős vezérigazgatója is lesz a vasúttársaságnak - azaz a hivatalosan jelenlegi feladatkörében meghagyott Heinczinger István vezérigazgatóval közösen kezeli majd a kormányrudat.
Új kormány, új MÁV-vezér
Andrási tíz éven belül már az ötödik vezérigazgató lesz a MÁV élén – kinevezése elődei többségéhez hasonlóan politikai hatalomváltáshoz kötődik.
Az elmúlt évtizedet tekintve a sort Kukely Márton, a később a Magyar Magánvasút Rt.-t többedmagával megalapító szakember nyitotta meg, aki 1999-ben, azaz a Fidesz hatalomra jutását követő évben került a MÁV vezérigazgatói székébe. Regnálása azonban a párt választási veresége után nem sokkal véget is ért: Csillag István, a Medgyessy-kormány gazdasági és közlekedési minisztere 2002 júliusában megszüntette munkaviszonyát, és Mándoki Zoltánt nevezte ki a helyére.
Mándoki – nem meglepő módon - azzal a nem titkolt céllal került a vasúttársaság élére, hogy racionalizálja és az uniós elvárásoknak megfelelővé tegye a céget. A beharangozott reformok ellenére a MÁV masszívan veszteséges maradt: 2004-es mérleg szerinti eredménye 49,4 milliárd forint veszteséget mutatott, ami évtizedes rekordot jelentett.
Kóka, a nagy "reformer" és a 80 milliárdos veszteség
A véget természetesen Mándoki számára is egy politikai váltás hozta el. Kóka János, a 2004 októberében hivatalba lépett Gyurcsány-kormány gazdasági és közlekedési minisztere 2005 januárjában még csak "segítőt" nevezett ki mellé Gaál Gyula személyében, 2005 szeptemberében viszont már fel is mentette tisztségéből, és teljes egészében Gaál Gyulára bízta a társaság operatív irányítását.
Az SZDSZ egykori első embere az intézkedéssel párhuzamosan természetesen nem mulasztotta el bejelenteni a vasút reformjának megindítását. Nem folytatható a MÁV-nál felhalmozott csődtömeg továbbgörgetése – hangsúlyozta akkor Kóka János, aki szerint a reform keretében a következő nyolc évben "markáns, szolgáltatásminőségi, biztonsági és infrastrukturális változtatásokat" lehet megalapozni.
Bár az egyes reformok sorsának vizsgálata hosszabb elemzést igényelne, az eredmények alapján annyi azért megállapítható, hogy a csődtömeg továbbgörgetése az ígéretek ellenére tovább folytatódott. 2005-ben csoportszinten újabb 30 milliárddal, 80 milliárd forintra, 2006-ra pedig 82 milliárd forintra nőtt a veszteség.
Az egyre csak növekvő veszteségek láttán Kóka újabb akcióba kezdett: 2006. október végén "közös megegyezéssel" megvált Gaál Gyulától, és a 2005 szeptembere óta már általános vezérigazgató-helyettesi tisztet betöltő egykori Siemens-vezérre, Heinczinger Istvánra bízta a MÁV irányítását.
Kóka - talán már nem okoz nagy meglepetést - a reformok szükségességével indokolta az átalakítást. Az általa vezetett minisztérium akkori közleménye szerint a társaság előtt új típusú szakmai feladatok állnak, a megújítási folyamatnak pedig a vasútszakmai és menedzsment kompetenciákkal rendelkező igazgatóság kezében kell majd összpontosulnia. Az átalakítás levezénylését a szintén akkor kinevezett Kamarás Miklós elnökre bízta, Heinczinger pedig a cég szakmai és operatív vezetésért lett felelős.
Heinczinger sem tett csodát
Az tény, hogy a 2007-es számok komoly mértékű javulást mutattak - a veszteség csaknem hetedére, 12,5 milliárd forintra csökkent. Kamarás ezt - egy 2007. év végi nyilatkozatában - az elmúlt években bekövetkezett fordulatnak tulajdonította, amely szerinte a kormányzati és a menedzsmenti filozófia változásának volt köszönhető. A teljes képhez hozzátartozik azonban, hogy 2007-ben a kormány 116,7 milliárd forintos tőkerendezést hajtott végre a társaságnál, költségtérítésként és fogyasztói árkiegészítésként pedig 184,1 milliárd forintot juttatott a cégnek.
A tavalyi számok azt jelzik, hogy a 2007-es javulás csak időlegesnek bizonyult. A MÁV Cargo eladásából befolyó 97,5 milliárd forint bevétel nélkül ugyanis 56 milliárd forintos, azaz 2007-hez képest csaknem ötszörösére duzzadó veszteséggel zárta volna az évet csoportszinten a MÁV 2008-ban.
40 milliárdot spórolna Hónig
Azt nem lehet tudni, az újabb tetemes veszteség mennyire játszott közre abban, hogy Hónig Péter, az idén áprilisban hivatalba lépő Bajnai-kormány közlekedési minisztere a menedzsment megerősítése mellett döntött. Hónig hivatalosan az évek óta hangoztatott érvekkel indokolta a lépést, azaz át kell alakítani a közösségi közlekedést, ezen belül elsősorban a MÁV-ot.
Mint megjegyezte, a MÁV és a Volán állami finanszírozása 280 milliárd forintba kerül évente - ebből az IMF-fel kötött megállapodás alapján 2010-ben 40 milliárd forintot kell megtakarítani.
Kiemelte, hogy a közösségi közlekedés átalakításával a cél a MÁV-csoport finanszírozhatóságának megteremtése, az állami pénzből finanszírozott Volán és a vasúti közlekedés párhuzamosságának megszüntetése, a közösségi közlekedés társadalmi elismertségének visszaszerzése, a bizalom megteremtése, a piaci szemlélet kialakítása.
Nem lesz túl sok idejük
A vasutas szakszervezetek mindenesetre szkeptikusan fogadták a közlekedési miniszter terveit. Borsik János, a Mozdonyvezetők Szakszervezetének vezetője az MTI-nek elmondta: szerint a 40 milliárd forintos megtakarításra vonatkozó bejelentéssel fenyegető helyzetet teremtett a miniszter az utasok és a vasutas munkavállalók számára, mivel ezt a szolgáltatás korlátozásával, csökkentésével kívánja a kormány elérni.
Az egyelőre erősen kérdéses, lesz-e valami gyakorlati kifutása az újabb nagy reformterveknek. Ez már csak azért is kétséges, mivel a Bajnai-kormány mandátuma maximum jövő tavaszig szól – a múltbeli történések alapján pedig valószínűsíthető, hogy az új kormány új embereket hoz majd a társaság élére, akik érkezésükkel lesöpörhetik az asztalról a mostani vezetés elképzeléseit.
Igaz, van remény arra, hogy a most kinevezett Andrási némi folytonosságot biztosít majd a MÁV vezetésében. Bár a szakember nem politizál aktívan, kötődése a Fideszhez egyértelmű - az ellenzéki párt alapító tagja, az európai parlamenti választáson pedig a 46. helyen szerepelt a Fidesz-KDNP listáján.
W.B.
Menedzsment Fórum
