Magyar árudömping: a kisboltokat nem vennék elő

Az élelmiszer-kiskereskedelemben legkésőbb június 30-tól az értékesített áruk nyolcvan százaléka magyar eredetű lesz – közölte néhány napja Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. Egyelőre azonban ez még terv: etikai kódexben "írnák elő", hogy milyen arányban kerülhetnek fel a polcokra a magyar és az import termékek.

Úgy tűnik azonban, hogy ez csak egy ajánlat lesz a kiskereskedelmi cégek részére, nem kötelező érvényű. Ez utóbbi nem is lehetséges, hiszen uniós versenyszabályokba ütközne.

Abban is meg kell egyezni még, hogy mit nevezünk magyar terméknek – mondta lapunknak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség elnöke -, azt, ami teljes egészében magyar mezőgazdasági alapanyagból készült, vagy azt is, aminek csak bizonyos hányada tartalmaz ilyet. Hozzátette: természetesen az esetben sem kérhetnék számon a kereskedőtől azt a honi terméket, amiből nálunk hiány van.

A szakértő azon kérdésünkre, hogy jelenleg milyen arányban találhatók magyar termékek a polcokon, elmondta: a tisztázatlan fogalom miatt ezt nagyon nehéz meghatározni. Ezért először ezt kell definiálni, hogy tudjuk, mi legyen a számítás alapja.

 

 

Bár korábban elhangoztak olyan nyilatkozatok kisebb boltok tulajdonosaitól, hogy az intézkedés hatására lehúzhatnák a redőnyt, hiszen ez megvalósíthatatlan számukra, Vámos György állítja: nincsenek veszélyben a magyar tulajdonú kis üzletek, ezek ugyanis már most is nagyobb arányban árusítanak bizonyos termékkategóriákban (például tejtermékekből, húsféleségekből) hazai eredetű terméket, mint az üzletláncok.

Mint mondta, az olyan árukat, amelyek nem termeszthetők, illetve állíthatók elő itthon – mint például a banán – nem is fogják vizsgálni.

Az intézkedéssel egyébként is a nagyobb élelmiszerláncokat akarják rávenni a magyar áruk nagyobb arányú forgalmazására. "A kis boltokat senki nem akarja bántani" – fogalmazott Vámos György.

 

 

Hackl Mónika, a Tesco kommunikációs vezetője megkeresésünkre közölte: egyelőre nem tesznek lépéseket, megvárják, hogy valóban ajánlásról lesz-e szó vagy kötelező érvényű előírás fog születni. Hozzátette: természetesen a jogszabályi környezetnek igyekeznek megfelelni.

Azt azonban továbbra is szem előtt kívánják tartani, hogy a vásárlóknak lehetőségük legyen olcsó terméket vásárolni, hiszen a magyar fogyasztók nagyon árérzékenyek, és csak másodsorban érdekli őket, milyen eredetű termékek kerülnek be a kosarukba.

Hozzátette: már most is figyelnek arra, hogy ha egy magyar és egy import termék ugyanazokkal a feltételekkel kerülhet az áruházukba, akkor a hazait részesítsék előnyben. Az élelmiszer kategóriában – ahol különösen fontos ez a kérdés – már most 70 százalék körüli a magyar áruk aránya – hívta fel a figyelmet a kommunikációs vezető.