Az úgynevezett tőkeilletéket az európai jog szabályozza: eszerint például egy cég megalapításakor az illeték nem lehet magasabb, mint a cég alapítási tőkéjének egy százaléka. A rendelkezés szerint tehát egy 500 ezer forint jegyzett tőkével alakuló kft. esetében a bejegyzési illeték nem haladhatná meg az ötezer forintot.
Az uniós szabályozással ellentétben azonban a magyar illetéktörvény 45. szakasza szerint 100 ezer forint illetéket kell fizetnie ugyanennek a kft.-nek ahhoz, hogy a cégbíróság bejegyezze, vagyis hogy létrejöjjön és működhessen. Magyarán éppen hússzor annyit, mint amennyit a közösségi jog (nevezetesen a 69/335/EGK irányelv, amelyet 2009. január 1-től a 2008/7/EK irányelv vált fel) megenged. Az európai uniós irányelv márpedig Magyarországra éppúgy vonatkozik, mint bármely más tagállamra.
Elsőbbséget élvez az uniós jog
Az európai jog elsőbbsége miatt nálunk is az egyszázalékos szabályt kellene alkalmazni, mint ahogy 2004 előtt is százalékosan határozták meg a magyar cégilletéket, szemben a jelenlegi fix összegű "eljárási illetékkel", véli Metzinger Péter, a Trinn Ügyvédi Iroda ügyvédje.
A jogi képviselő a Fork, Spoon & Knife Kft. cégbejegyzése kapcsán fordult bírósághoz, és őszintén reméli, hogy a Fővárosi Ítélőtábla az Európai Bírósághoz fordul majd, amelynek nyomán a vállalkozások számára kedvező ítélet születik.
A gazdasági társaság ugyanis azt kéri a bíróságtól, hogy - az uniós rendelkezésre alapozva - térítse vissza részére a lerótt illeték és befizetett közzétételi díj (mindez összesen 125 ezer forint) ötezer forintot meghaladó részét, olvasható a lexmercatoria.hu-n.
A cégbíróság a cégbejegyzés elrendelése mellett külön végzésben hozott döntést a visszatérítési kérelemről, amelyben elutasította azt. Indoklásában a cégbíróság csupán arra hivatkozott, hogy a cégbejegyzési kérelem benyújtásakor az Itv. és a 22/2006. (V.18.) IM rendeletek voltak hatályban. A visszatérítési kérelmet elutasító végzéssel szemben a kft. fellebbezést nyújtott be.
Sajnos e végzés is jól mutatja, hogy a magyar bíróságok nem mindig hajlandóak közösségi bíróként működni, jóllehet feladatuk, hogy a közösségi jog és a magyar jog esetleges összeütközését érdemben vizsgálják meg és bírálják el, vélik szakértők. Az Európai Bíróság döntésétől függően akár az összes olyan cégnek járhat vissza pénz, amely 2004. májusi uniós csatlakozásunk óta a téves jogértelmezés miatt többet fizetett.
Előfordult azonban, hogy egyes, főként nagyobb cégek kevesebbet fizettek, amennyiben az uniós jogot vesszük alapul. Ilyen esetben viszont az alulfizetés állami kedvezménynek minősül, amit nem terhelne a visszafizetés kötelezettsége, így ezek a vállalkozások sem kerülnének hátrányos helyzetbe.
"Amikor mindenki arról beszél, hogy a cégeket - különösen a kis- és közepes méretűeket - támogatni kell, adminisztratív és adóterheiket pedig csökkenteni, a magyar állam bizony sokkal több illetéket szed be, mint amennyit szedhetne” – érvel az ügyvéd. Az állam mindezt azzal próbálja indokolni, hogy a magyar cégilleték nem számít tőkeilletéknek, ami azonban - az ügyvéd szerint - az Irányelv és az Európai Bíróság gyakorlata alapján helytelen álláspont.
Díj vagy illeték?
Különbséget kell tennünk illeték és díj között, hívta fel ezzel kapcsolatban a figyelmet az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Sajtóosztálya.
Az illeték - a tőkeilleték szinonimájaként - egy olyan összeg, amit az állam az eljárási költségektől függetlenül ró ki a hozzá fordulókra. A díj viszont a hivatali munka költségtérítéseként a cégbíróságok igazolt költségeit fedezi. Az unió elsősorban utóbbi alkalmazását támogatja, és ezt az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlata is alátámasztja, tudtuk meg a tárcától.
Sőt, a minisztérium szerint a vonatkozó Irányelvnek éppen az egyik kiemelt célja, hogy megszüntesse a tőkeilletéket, valamint az értékpapírra és a szerkezetátalakítási műveletekre kivetett, továbbá az egyéb, ilyen jellegű adókat.
Az Irányelv alapján azonban csak olyan konkrét költségtérítést lehetne kérni a tőkeilleték mellett, ami közvetlenül a nyújtott államigazgatási szolgáltatást ellentételezi. A cégbejegyzési illeték azonban nem ilyen, mert a központi költségvetésbe folyik be, és az állam szabadon használhatja fel, tette hozzá Metzinger Péter.
Simon Rita
