Magyar képzés: hármas alá

A magyar átlagfizetés három és félszeresét -- átlagosan havi 290 ezer forintot -- keresnek Magyarországon a német tulajdonú és részesedésű vállalatok dolgozói -- hangoztatta Jürgen Illing, a Német--Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIH) ügyvezetője a tagvállalataik körében végzett felmérés eredményeit ismertetve.

A német tulajdoni részesedésű vállalatoknál az ügyvezetők átlagos évi bruttó fizetése 8,78 millió forint, a vezető alkalmazottaké 4,82,a szakmunkásoké, szakképzett alkalmazottaké 1,97 millió forint -- hangzott el a sajtótájékoztatón. A magyar átlagkeresetnél három és félszer magasabb az itt dolgozók átlagfizetése. A mozgóbér az összkereset 11--26 százalékát teszi ki.

A kiegészítő juttatások -- például cégautó, mobiltelefon -- biztosítása sokkal jelentősebb státusszimbólumnak számít Magyarországon, mint Németországban. Ezért szerepük bérkomponensként és ösztönzőként is növekszik.

A magyarországi bérszint, amely összességében még mindig jóval alacsonyabb a németországinál, folyamatosan növekszik, és a befektetők megítélése szerint nemzetközi összehasonlításban rontja a versenyképességet a külföldi befektetésekért folyó versenyben. Ennek fő oka nem elsősorban a közvetlen bérben keresendő. A DUIH szerint az állam számára fizetendő járulékok (ezen belül is a 36 százalékos társadalombiztosítási rész, amely Németországban átlagosan 20 százalék) továbbra is igen magasak. Emellett a 40 százalékos maximális személyi jövedelemadó már 1 millió forintos éves bruttó jövedelemnél belép. A két számjegy közeli infláció következtében folyamatosan csökken a reáljövedelem, és ez jó táptalaj a burjánzó árnyékgazdaság számára.

A DUIH a legsürgősebben megoldandó problémák közé sorolja, hogy elégséges számú képzett munkaerő álljon a német vállalatok, a potenciális befektetők rendelkezésére. E tekintetben Kelet-Magyarországon és Budapesten tovább romlott a helyzet, míg a nyugati és a déli országrészekben javulás tapasztalható. További problémát jelent a képzés színvonala, amelyet a megkérdezettek több mint kétharmada közepes és elégtelen között minősített. Ezért az itteni német vállalatok 90 (tavaly 70 százaléka 2001-ben erősíteni kívánja belső vállalati továbbképzési tevékenységét, annál is inkább, mert megítélésük szerint az iskolai szakmai képzés nem találkozik a vállalatok többségének igényével.

A felmérés hangsúlyozza: Magyarország költségelőnye Lengyelországgal és Csehországgal szemben csak igen csekély. A potenciális befektetőket más előnyök felkínálásával kell megnyernie. Ilyen lehet többek között a jól képzett szakmunkásgárda, az ország utóbbi években elért gazdasági "sikertörténete". Lapunk érdeklődésére Jürgen Illing hangsúlyozta, az itteni vállalataik értékelése szerint nem kell tartani attól, hogy Magyarország EU-csatlakozása után a magyar munkaerő tömegesen árasztja el Németországot. A német gazdaság nem osztja egyes ottani politikusok ilyen irányú félelmeit.