Hazánk négy hellyel került hátrébb a lausanne-i IMD üzleti főiskola által készített vesenyképességi listán a tavalyihoz képest. Az ország így már tíz hellyel marad le Csehország és huszoneggyel a térség éllovasa, Észtország mögött, ráadásul a tavaly még mögöttünk álló Szlovákia is elénk vágott. Sovány vigasz, hogy az EU régi tagállamai közül megelőzzük Olaszországot, az újak közül pedig Lengyelországon kívül az eurózóna-csatlakozás küszöbén álló Szlovéniát.
Magyarország helyzetének romlását elsősorban a külföldre irányuló tőkeberuházások és deviza-államadósság alakulása magyarázza, de egyebek mellett a távközlési beruházások, a vállalatoknak a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos magatartása is szerepet játszottak a változásban. Az elemzés szerint a magyar kormány és magángazdaság nagyjából egyforma teljesítményt nyújt a versenyképesség szempontjából.
Hazánk esetében a négy nagy tényezőcsoport - gazdasági teljesítmény, kormányzati hatékonyság, üzleti hatékonyság, infrastruktúra - közül az első három nagyjából azonos összpontszámot ért el, az infrastruktúra terén pedig ennél sokkal kedvezőbb az ország pontszáma.
A top-managerek véleménye
Egy másik felmérés szerint, mely a világ ezer legnagyobb vállalata felsővezetőinek ítéletét tükrözi, hazánk kedvezőbb értékelést kapott. Az elemzés készítői arra voltak kíváncsiak, hogy az illető cég a következő 1-3 évben tervez-e működőtőke-beruházást az adott országban. A közép-kelet-európai országok jóval előrébb végeztek ebben a rangsorban, köztük hazánk is, mely nyolc hellyel lépett előrébb az előző évi felméréshez képest - írja a Világgazdaság.
