Az elmúlt években számos sikersztorit hallottunk olyan cégekről, amelyek csupán egy jó ötlettel indultak, alapítóikat pár év alatt a csúcsra repítették. Elsőre természetesen mindenkinek a Facebook ugrik be, amely egy kis egyetemi hálózatból a világ legnagyobb online közösségi terévé nőtte ki magát. Vélhetően akkor még Mark Zuckerberg sem gondolta volna, hogy 2014-ben 32,9 milliárdos pénzhalmon ülve a világ 16. leggazdagabb embere lesz.
Ott van az Uber, amelynek ötletgazdái csak reagáltak a teljesen nyilvánvaló fogyasztói elvárásokra ami a városi autós közösségi közlekedést illeti, és megalkották az utóbbi évtizedek talán legjobb taxis üzleti modelljét. A cég jelenleg 144 országba működik, 17 milliárd dollárt ér, de iparági elemzők szerint ha belép a logisztikai iparba, akkor ez az összeg 200 milliárdra is nőhet.
A korábbi startupok, globális cégekké kinőve magukat mentoráltakból, mentorokká vagy éppen felvásárlókká lépnek elő. A Facebook példájánál maradva, a cég mára sorra vásárolja fel a számára értékesnek gondolt kisebb cégeket. Ott volt az Instagram 1 milliárdos akvizíciója, vagy nemrég a WhatsApp, amelyet csillagászati összegért, 19 milliárdért kebeleztek be Zuckerbergék.
Magyarországon is milliárdokat költenek a befektetők
A startupok közös jellemzője az innovatív ötleteken túl, hogy szükségük van egy „nagylelkű” támogatóra, aki hajlandó kockáztatni a pénzét a jövőbeli csillagászati összegű hozam reményében. A világon számos kockázatitőke-befektető keresi a mentorálásra szoruló ötletgazdákat. (Olvassa el korábbi, a témában írt cikkünket - Startupok: pénz van, csak ember nem lesz rá)
Magyarországon 2014-ben komolyan megugrott a kockázatitőke-befektetők által kihelyezett pénzek nagysága, különösen a második negyedévben.
A Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) második negyedéves jelentésének adatai szerint április és június között 5,8 milliárd forintnyi befektetést hajtottak végre a kockázati- és magántőke-tranzakciók során. A befektetések háromnegyede ebben az időszakban két szektorba, az informatikai és fogyasztói elektronikával, illetve az élettudományokkal (például biotechnológia) foglalkozó cégekbe, túlnyomórészt startupokba áramlott-
Ez az összeg 23 tranzakció között oszlott meg és bár az ügyletek átlagos, 254 milliós értéke jól hangzik, valójában a pénz 68 százaléka 5 projekt között oszlott szét. A befektetett összegek 89 százalékát új befektetési célpontokra költötték, a fennmaradó 11 százalék folytatólagos tőkeinjekciók formájában érkezett.
Míg a korábbi negyedévekben minimális tranzakció zajlott ezen a területen, az idei második negyedévben az összes tőkebefektetés 42 százaléka áramlott a komputer és fogyasztói elektronikai szektorba. További egyharmadnyi részt fektettek különféle élettudományokkal foglalkozó cégekbe, az üzleti és ipari termékek 12, míg az ugyanezen területekhez kapcsolódó szolgáltatások 6 százalékban részesedtek a tőkebefektetésekből.
A European Private Equity & Venture Capital Association múlt héten közzétett 2013-as régiós adatai szerint a kelet-közép-európai régióba irányuló magántőke-befektetéseknek mindössze 7 százaléka (57 millió euró) érkezik magyarországi cégekhez. Lengyelország (380 millió euró- 49 százalék) és Csehország (134 millió euró – 17 százalék) mellett tavaly már Románia (70 millió euró – 9 százalék) is megelőzött bennünket ezen a téren.
mfor.hu
