Az ÁPV szerint a LAL Investiciju Valdymas hiánypótlását késedelmesen és nem a megkívánt tartalommal teljesítette. Ezért a testület az ajánlatot alátámasztó és megalapozó pénzügyi garanciák hiányában nem kíván további tárgyalásokat folytatni a litván pályázóval, idézi a prvatizációs szervezet közleményét az MTI.
A kormány jóváhagyása is kellAz egyedül állva maradt Airbridge Zrt.-vel tovább folytatódnak a tárgyalások: ennek célja a részvény adásvételi szerződés véglegesítése, a még vitatott pontok tisztázása. A kontraktus megkötésére az egyeztetések sikeres lezárása és a kormány jóváhagyó döntése után kerülhet sor. Borisz Abramovics, az AirBridge Zrt. fő részvényese a hírrel kapcsolatban csupán annyit közölt, hogy készen állnak a Malév megvásárlásáról folytatott tárgyalások lezárására.
Mint ismert, az Airbridge a magyar légitársaság legutóbbi, sorrendben harmadik privatizációs tenderén is részt vett, s akkor szintén az ő ajánlata bizonyult a legjobbnak. Azt a pályázatot azonban az ÁPV eredménytelenül, azaz eladásról szóló döntés nélkül zárta le 2005 augusztusában. Veres János pénzügyminiszter ezt akkor annak tudta be, hogy a privatizáció túlzott mértékben a politika kereszttüzébe került. Egyúttal hozzátette: az uniós szabályozás miatt költségvetési pénzből nem lehet támogatást adni a társaságnak, tehát a magánosítás az egyetlen lehetséges megoldás a komoly veszteségekel küzdő társaságnak.
Érdekesség, hogy ősszel Alekszej Gorgyejev orosz agrárminiszter éppen a politikai vonatkozások kizárására kérte Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt a tenderrel kapcsolatban. "Az eladási feltételeknek egyenlőnek kell lenniük az összes pályázó számára, beleértve az orosz cégeket is" - mondta el Gorgyejev az Interfax hírügynökségnek.
Tízmilliárd forint gyorssegélyAmi a Malévval kapcsolatos Airbridge-terveket illeti, Borisz Abramovics nemrégiben annyit közölt, hogy a légitársaság likviditásának fenntartásához nagyon sürgősen legalább 30-50 millió dollárra (közel tízmilliárd forint) lenne szükség. Az orosz üzletember szerint a Malév az elmúlt két évben gyengébb lett, vesztett súlyából, vagyonából, de még abban az állapotban van, hogy érdemes megvenni.
"Mi a Malévon keresztül integrálódni tudnánk az európai útvonalhálózatba, a Malév pedig új piacokat szerezne ezáltal, főleg Oroszországban, illetve az egykori FÁK-országokban, és közép-ázsiai tranzitutasok is megjelenhetnének gépeinek fedélzetén" - tette hozzá a Napi Gazdaságnak adott interjúban. Ennek nyomán szerinte a következő két-három évben körülbelül tíz százalékkal növekedhetne a magyar légitársaság utasszáma.
Kiemelte, hogy a piacok megszerzése érdekében ki kellene aknázni a Malév és az AiRUnion útvonalhálózatából adódó szinergiákat, és a két társaságnak két komoly hubot (gyűjtő és elosztó központ) kellene kialakítania Budapesten és Moszkvában.
Négyen pályáztakAz ÁPV még 2006. szeptember 7-én hirdetett nyilvános ajánlattételi felhívással induló, tárgyalásos privatizációs eljárást a nemzeti légitársaság állami tulajdonban lévő 99,95 százaléknyi részvénycsomagjára. "A privatizáció legfőbb célja a nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű társaság hosszabb távú működőképességének biztosítása az ehhez szükséges tőkeemelés révén, továbbá a vállalati szervezetrendszer megújulásának előmozdítása, és a légitársaság biztonságos finanszírozásának megteremtése állami szerepvállalás nélkül" - emlékeztetett a közlemény.
A pályázat november 3-i határidejéig négyen nyújtottak be ajánlatot: a litván flyLAL légitársaságban érdekelt LAL Investiciju Valdymas, a többségében malévos pilóták által alapított Sky Alliance, az AirBridge és az Ofer Hava magánszemély által jegyzett az ír-magyar befektetői csoport. December közepén a Sky Alliance, január elején pedig az ír-magyar csoport, csütörtökön pedig a litván pályázó esett ki a versenyből.
Menedzsment Fórum
