3p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

A fizetésekhez viszonyítva Magyarországon a legdrágább a villamosenergia ára, derül ki az uniós országokat összehasonlító felmérésből. A gázárak tekintetében a legnagyobb áremelkedés is nálunk volt.

Az Eurostat sajtóközleménye szerint nemzeti valutában számolva a legnagyobb háztartási áramdíjcsökkenés Cipruson volt (-20 százalék), majd Olaszország (-10 százalék) és Írország (-8,8 százalék) következett.

Az időszakban ugyanakkor Lengyelországban történt a legnagyobb növekedés, 18 százalékos. Lengyelországot Luxemburg követi 17 százalékos áramdíj növekedéssel, illetve Szlovénia, 16 százalékkal. Magyarországon 11,6 százalék volt az emelkedés. Euróban kifejezve az átlagos háztartási áramdíj Bulgáriában volt a legalacsonyabb (8,2 euró/100 kWh), majd Franciaország következett, 10,6 euró/100 kWh-val, illetve a balti államok, 9 euró körüli díjjal. Magyarországon 15,96 euró volt az áramdíj.

Vásárlóerő-paritáson számolva, a legalacsonyabb elektromos árakat Finnországban találták (10,3 PPS, vagyis vásárlóerő-norma), majd Franciaország és Görögország következett. Az EU-ban a legmagasabb díj ugyanakkor Magyarországon mutatkozott (24,3 PPS), Lengyelországot (22,0 PPS) és Németországot (21,4) megelőzve. Az adó aránya az áramdíjon belül átlag 26 százalék volt az időszakban az EU-ban, 4,8 százalék (Málta) és 56 százalék (Dánia) között szóródva. Magyarországon 17,3 százalék volt az időszakban az adóarány.

A gázárakban az időszakban - nemzeti valutában számolva - a legnagyobb csökkenés Belgiumban mutatkozott (-29 százalék), míg a legnagyobb növekedés az EU egészében Magyarországon (+11,1 százalék). Az árnövekedésben Magyarország után, jóval lemaradva, 6-6 százalékos emelkedéssel Litvánia és Lengyelország következett.



Euróban számolva a legalacsonyabb gázdíjak Romániában voltak (7,5 euró/gigajoule), míg a legmagasabbak Svédországban (26,9 euró). Magyarország 13,23 euróval a középmezőnyben foglalt helyet. Az átlagos gázár az unióban 14,7 euró volt gigajoule-onként a vizsgált időszakban.

Vásárlóerő-paritáson számolva a gáz ára a legalacsonyabb Luxemburgban volt, (10,7 PPS/gigajoule), a legmagasabb Svédországban (23,8), illetve Lengyelországban (21,8) és Bulgáriában (20,2). Magyarország a negyedik helyezett e tekintetben, 20,12-es mutatóval. A háztartási gázárak adótartalma átlag 22 százalék volt az EU-ban, a portugál 5 százaléktól a nagy-britanniai 50 százalékig. Magyarországon 20 százalék volt az adótartalom.

MTI

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!