TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST, TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	

Jelentős különbség van a munkaadók és a szakszervezetek között arról, milyen mértékű legyen az Országos Munkaügyi Tanács idei évre érvényes béremelési ajánlása.

Jelentős különbség van a munkaadók és a szakszervezetek között arról, milyen mértékű legyen az Országos Munkaügyi Tanács idei évre érvényes béremelési ajánlása. Míg a szakszervezetek 14-16 százalékos javaslattal ülnek asztalhoz, addig a munkaadók szerint a reális mérték 9-11 százalék körüli. A tárgyalások -- a kormányzati oldal távolmaradásával -- ma kezdődnek.

Jelentősen eltér az Országos Munkaügyi Tanács (OMT) munkaadói és munkavállalói oldalát képviselő szervezetek álláspontja arról, milyen mértékű legyen az idei évre kiajánlott átlagkereset-emelkedés. Abban egyetértenek a szociális partnerek, hogy az ajánlást sávosan kell megtenni, hiszen a gazdaság különböző területein dolgozó, különböző nagyságú cégek számára ez a használható iránymutatás. Abban szintén egyetértenek, hogy január végéig meg kellene születnie a megállapodásnak. Középszinten, a szakmai szervezetek és ágazati szakszervezetek között több területen megkezdődtek már a bértárgyalások, s helyi szinten, a vállalatok, vállalkozások jelentős részénél is folynak a konzultációk. Mind a munkaadók, mind a munkavállalók szeretnék, ha háromoldalú megállapodás születne. A kormány részvétele ugyanis rangot adna az ajánlásnak, s ez az állami vagy részben állami tulajdonú cégek miatt is kívánatos
lenne.

A szakszervezeti oldal már a legutóbbi minimálbér-tárgyalásokon átadta javaslatát a munkaadói oldalnak, amely 14-16 százalékos emelést tartalmaz -- tájékoztatott Borsik János, a munkavállalói oldal soros elnöke, az Autonóm Szakszervezetek (ASZSZ) elnöke. E mértéket egyébként az oldal szakszervezetei egységesen támogatják. A szakszervezetek úgy látják, ilyen mértékű emelés indokolt, hiszen várhatóan nem lesz tartható a kormány által prognosztizált idei 6-7 százalékos infláció. Ám egy 4 százalék körüli reálbéremelést a gazdasági növekedés mindenképpen megalapoz. A szakszervezetek indokoltnak tartanák azt, hogy a munkaadók garantálják: a tervezettnél magasabb infláció esetén az év második felében korrigálják a béremelés mértékét. E garancia megadására -- mondta Borsik János -- a MÁV-nál van már jó példa.

A munkaadói oldal hosszú tárgyalásokra számít -- közölte Rolek Ferenc soros elnök --, ahol egy 9-11 százalék körüli béremelési javaslatot tartanának elfogadhatónak. A munkaadók várakozásai szerint az infláció az idén tovább csökken néhány százalékkal az elmúlt évhez viszonyítva. Így néhány százalékos reálbér-növekedés a cél. Magasabb infláció esetén az évközi bérkorrekcióval kapcsolatos törekvést a munkaadók nem tudják elfogadni. Bármiféle korrekcióra csak akkor kerülhet sor, ha az infláció mellett más tényezők -- gazdasági növekedés, GDP-növekedés alakulása, cégek helyzete, hatékonyságuk -- alakulását is figyelembe veszik.



Az ágazati átlagos bérnövekedés sokkal kedvezőbben érinti a szakképzett munkaerőt, mint az egyre inkább minimálbéren tartott alacsonyabb szakképzettségűt. A Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének képviseletében Paszternák György főtitkár éppen ezért jelentős feladatnak látja a piac által szükségszerűen leértékelt fizikai dolgozók képviseletét. Az egyre inkább megbecsült szellemi foglalkoztatásúak bére ugyanis átlagban kétszerese a fizikaiaknak, és a várható további növekedés is a fizikai dolgozók bérkeretének rovására valósul meg. Ezzel együtt az iparágon belül mintegy 14 százalékos átlagos bérnövekedést remél. Az infláció kedvező alakulása mellett a főtitkár a GDP-növekedést követő, akár 5 százalékos reálbér-növekedést sem tart ésszerűtlennek. Ugyanakkor a Bánya- és Energiaipari Dolgozók Szakszervezete az ágazat elmaradottsága miatt évi 15 százalékos nominálbér-növekedésért fog küzdeni az év során -- mondta Schalkhammer Antal főtitkár.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szervezetének főtitkára, Károlyi Miklós a közepes és nagyobb vállalkozások esetén 12 százalékos átlagbér-növekedésre számít. A tavalyi 11 százalékos rátában 7 százalékos inflációt ismertek el. Az idén ezt már 9 százalékra teszik, mivel véleményük szerint például a benzináremelés tovagyűrűző hatásai is most válnak érezhetővé, valamint az európai uniós csatlakozás környezetvédelmi és egyéb terhei már ebben az évben is jelentkeznek.

A Magyarországon működő nemzetközi vállalatok nem egyeztetik béremelési lépéseiket -- közölte érdeklődésünkre Rudnay János, a Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társaságának elnöke. Tagjaiknál általában az a gyakorlat, hogy a várható inflációt némiképp meghaladó mértékben emelik az alkalmazottak bérét. Az azonban vállalatonként változik, hogy milyen mértékben térnek el a pénzromlás nagyságától. Ezt leginkább az adott társaságok piaci helyzete befolyásolja. A magyarországi Amerikai Kereskedelmi Kamara több tagvállalata az idén is az inflációs rátát kismértékben meghaladó béremelésre készül -- közölte Fáth Péter, az AmCham ügyvezető igazgatója. Ezért ha az idei inflációs ráta 10 százalék körül alakulna, az itteni amerikai cégek mintegy 12 százalékos béremelést hajtanának végre, természetesen a megvalósítás során differenciáltan, a dolgozóik egyéni teljesítményétől függően. Tavaly is általában hasonló mértékű volt a béremelés mértéke -- tette hozzá.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

Az mfor.hu hiteles, megbízható és egyedi információt kínál, most, a válság alatt, és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes hírekkel es elemzésekkel segítjük a mindennapi tájékozódást, a gazdasági döntéseket. Ez rengeteg időt, utánajárást, ellenőrzést igényel, ami sok pénzbe is kerül - ezért kérjük az Ön segítségét. Kérjük, TÁMOGASSA a független, tényeken alapuló minőségi újságírást, a klasszikus független angolszász újságírói hagyomány folytatását, ahol a tények és a vélemények nem keverednek.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.