Először a Fidesz-kormány alatt vetődött fel az ötlet, hogy olimpiát kéne rendezni Budapesten, akkor el is készült egy megvalósíthatósági tanulmány. Akkor még a 2012-es játékokról volt szó, most azonban már egy esetleges 2020-as rendezésre pályázhatunk. A legnagyobb probléma talán az infrastruktúra elmaradottsága, emiatt kerülne több mint 5000 milliárd forintba (a magyar GDP közel ötöde) egy olimpia.
Ősszel a parlement elé vinnék az Olimpia Törvényt
A Budapesti Olimpia Mozgalom (BOM) továbbra is kitart amellett, hogy reális lehet egy olimpia a magyar fővárosban, most éppen azt próbálják elérni, hogy még az őszi ülésszakban a parlament elé kerüljön az Olimpiai Törvény tervezete. A törvény a pályázat folyamatának szervezeti keretekbe való foglalását és a pályázati munka hatékonyságának optimalizálását szolgálná.
Ahhoz, hogy a 2020-as olimpiára pályázzunk, már 2011-ben jelentkezni kell a NOB-nál, azaz az idő nem olyan bőséges, ezért lenne szükség arra, hogy még az ősszel szavazzon az Országgyűlés a törvényről. A főváros egyelőre olimpiapárti, augusztus végén a Fővárosi Közgyűlés már harmadszor foglalkozott a kérdéssel, és arról döntött, hogy a parlament elé terjeszti a törvényjavaslatot.
"A Főváros és a BOM a parlamenti pártok elnökeinek és frakcióvezetőinek írt augusztus végi levelében kérte, hogy a törvénytervezetről a szakmai tájékoztatás a parlamenti frakciók részére a Fővárosi Önkormányzat, valamint a BOM képviselői részvételével mielőbb megtörténhessen, annak érdekében, hogy az Országgyűlés még az őszi ülésszak folyamán napirendre tűzhesse az Olimpia Törvény elfogadását. A kezdeményezésre kedvező visszajelzések érkeztek. Amennyiben a szakmai megbeszélések október végéig lezajlanak, a törvénytervezet november végén a parlament napirendjére kerülhet" - tudtuk meg Baranyai Ákostól, a BOM főtitkárától.
5000 milliárdba fájna
A PricewaterhouseCoopers (PwC) még 2002-ben készített egy megvalósíthatósági tanulmányt a budapesti olimpiát illetően, amit 2006-ban aktualizáltak. A három évvel ezelőtti számítások szerint 5162 milliárd forintot tennének ki az olimpia, illetve az azzal kapcsolatos infrastrukturális fejlesztések költségei.
A fenti összegből 5 milliárdot tenne ki a pályázás költsége, 513 milliárdba kerülnének a közvetlenül az olimpiához kapcsolódó fejlesztések, 4646 milliárdba pedig az országos infrastruktúra fejlesztése. "Ezen infrastrukturális beruházások döntő része szerepel a különböző rövid- és középtávú tervekben, de ha az olimpia gondolata megvalósul, úgy ezeket a terveket következetesen végre is kell hajtani" - hangsúlyozta a BOM főtitkára.
A legnagyobb összeg a fővárosi és az országos közlekedés fejlesztésére menne el, ezekre körülbelül 2000-2000 milliárdot kéne fordítani a tanulmány szerint. "A nagyobb projektek többek között a 4-es és az 5-ös metró megépítése, az elővárosi vasútvonalak fejlesztése, az M0-ás körgyűrű teljes kiépítése; az M6-os, M8-as gyorsforgalmi utak teljes megvalósítása; a Budapest-Szolnok- Záhony vagy a Budapest-Székesfehérvár vasútvonalak fejlesztése" - vázolja fel a BOM szakembere.
A tanulmány szerint 2020-ig összesen további 300 kilométer autópálya, 400 kilométer egyéb gyorsforgalmi út, 25 kilométer metró, illetve három új közúti híd megépítése lenne szükséges. Emellett 1350 kilométer vasútvonalat kéne felújítani.
A PwC azzal számol, hogy az olimpia megrendezéséhez szükséges összes költségből egy 10 éves perióduson belül 2872 milliárd forint jut az állami költségvetésre, 727 milliárd forint származik magántőkéből és 1563 milliárd forint EU- támogatásokból.
Az infrastruktúra mellett persze valahol meg is kéne rendezni az olimpia eseményeit, a 2006-os tanulmány azt is felmérte, hogy ezen a téren milyen létesítményekre lenne szükség. Mindenekelőtt kéne egy nagy olimpiai stadion, emellett szükséges lenne 4 labdarúgó-stadion, 11 fedett csarnok és 16 speciális sportlétesítmény felhúzása.
Mindezek mellett a résztvevők és az újságírók számára ki kéne alakítani egy 16 ezer fős olimpiai falut és egy 17 ezer fős médiafalut Budapesten.
Négy emberből három támogatja
A BOM rendes tagjainak és regisztrált pártoló tagjainak száma jelenleg 4500 fő, az iwiw-en közel 30 000 szimpatizánsunk van - emeli ki Baranyai Ákos. "Fontosabb ennél, hogy hányan támogatják a hazai olimpia-rendezés gondolatát. A Szonda-Ipsos 2007 februárjában készített 2000 fős országos reprezentatív felmérése szerint a megkérdezettek 77 százaléka támogatta, hogy Budapest 2011-ben nyújtsa be a jelentkezését a 2020-as nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére" - teszi hozzá a főtitkár.
A 2016-os olimpia-rendezésért egyébként még Tokió, Rio de Janeiro, Chicago és Madrid van versenyben. Amennyiben Madrid nyer, az jelentősen visszavetheti Budapest esélyeit a 2020-as rendezésre, hiszen már 2012-ben is Európában, Londonban lesznek a játékok.
"A PwC elemzése szerint Budapestnek komoly esélye van arra, hogy átjusson az első fázison, és mint jelölt város folytassa tovább a küzdelmet. NOB gyakorlata azonban azt mutatja, hogy az első jelentkezés nagyon ritkán sikeres" - emeli ki Baranyai Ákos. Szerinte azonban ettől még pályázni kell, "ha elsőre nem nyerünk: tanulnunk kell, és másodszorra győzni".
Beke Károly
