Általános vélekedés szerint a GDL - illetve az általa képviselt mozdonyvezetők - "térdre kényszerítették" a vasút vezetőségét, követeléseik többségét ugyanis elérték. Noha az eredetileg követelt 31 százalékos béremelési követelésbe a DB nem egyezett bele, végül egy olyan kompromisszumos egyezség született, amelynek értelmében a GDL-be tömörült mozdonyvezetők február végéig 800 eurós egyszeri kifizetéshez, s az év során kétszeri béremeléshez jutnak. 2008 március 1-től előbb nyolc százalékkal, majd szeptembertől további három százalékkal emelkednek a mozdonyvezetők bérei.
Ezen túlmenően a megállapodás magában foglalja azt is, hogy 2009 februárjától a heti munkaidő 41 óráról 40-re csökken, ami szintén egyfajta béremeléssel ér fel. Végezetül - s ez is a GDL jelentős diadala - a szakszervezet és a vasút vezetői megállapodtak abban, hogy megkezdik a tárgyalásokat a mozdonyvezetőkre vonatkozó önálló bérmegállapodási rendszer kidolgozásáról, amit a DB mindeddig határozottan elutasított.
A szakszervezet vezetősége vasárnap este "99 százalékos biztonsággal" kizárta a további sztrájkokat, s ennek nyomán az ország fellélegezhet. A mozdonyvezetők munkabeszüntetései ugyanis az elmúlt évben több alkalommal is megbénították a távolsági, illetve regionális vasúti, valamint a városi vasúti közlekedést.
Alig néhány órával a vasárnap esti megállapodás előtt a GDL további sztrájkokat helyezett kilátásba. A sztrájkok egyébként az év második felétől a személyszállítás mellett az áruszállításra is kiterjedtek. Nem hivatalos becslések szerint a német vasút történetében eddigi legsúlyosabb munkabeszüntetések tavaly a DB-nek mintegy 100 millió eurós veszteséget okoztak.