A cégek ezekben a napokban állítják össze a jövő évi béren kívüli juttatások rendszerét, vagy éppen döntenek annak megszüntetéséről. Magyarországon eddig a cafeteriát az adómentes jövedelmekkel azonosították, azonban a megváltozott adózási környezet most arra kényszeríti a cégeket, hogy átgondolják, milyen lehetőségeket rejt magában ez a juttatási rendszer. Nagy dilemma, hogy a felmerülő adókötelezettségeket a társaságok áthárítják-e a munkavállalójukra, vagy magukra vállalják az adó miatti többletköltségeket. Praktikusabban fogalmazva: bruttónak vagy nettónak tekintik a jelenlegi keretösszeget?
A társaságok többsége várhatóan az idén rendelkezésre álló keretből tud majd gazdálkodni, vagyis a juttatás nettó értéke a dolgozók jelentős részénél 20 százalékkal csökken. Ugyanakkor érdemes átgondolni – figyelmeztetnek a PwC szakértői, hogy kinek adható a juttatás 25 százalékos adóval, ki után kell az 54 százalékos SZJA-n felül még 27 százalék TB járulékot, és ki után 27 százalék EHO-t fizetni? Az adó és járulékalapok különbözőségéről nem is beszélve.
"Még mindig jobban megéri természetben nyújtani javakat a dolgozónak, mint készpénzzel megváltani azt. A PwC ezért a cafeteria rendszerek újragondolását, kibővítését javasolja, annak érdekében, hogy a munkáltatók minél jobban éljenek a jogszabályok által biztosított lehetőségekkel” – mondta Horváthné Szabó Beáta, a PricewaterhouseCoopers Adótanácsadási üzletágának igazgatója.
Mert mit is jelent a cafeteria? Nem csupán az adómentesen nyújtható juttatások, hanem annál sokkal több, egy olyan rugalmas juttatási rendszer, mellyel nem csak a cégköltség tervezhető, hanem a dolgozói elégedettséget, motiváltságot, lojalitást is jelentősen lehet befolyásolni.
