Az Arcelor igazgatótanácsa vasárnap, közép-európai idő szerint délelőtt tíz órakor kezdődött és este hétkor véget ért ülésén megvitatta a Mittal újabb vásárlási ajánlatát, és úgy döntött, hogy nem az orosz Severstal acélipari vállalattal való fúziós ajánlatot fogadja el. Az Arcelor részvényesei korábban azon az állásponton voltak, hogy 40 euró feletti árat kell elérni, hogy az üzletet nyélbe lehessen ütni.
40 százalékkal mentek fel az árral
Az összességében 27 milliárd eurós vételár részvényenként 40,4 eurót jelent, és 40 százalékkal haladja meg a Mittal eredeti ajánlatát. A Hollandiában bejegyzett brit-indiai Mittal már öt hónappal ezelőtt jelezte, hogy fel akarja vásárolni az iparág másik nagyágyúját és ezzel olyan óriásvállalatot létrehozni, amely konkurenseinél háromszor nagyobb. Az Arcelorért kínált vételár azonban a luxemburgi cég menedzsmentje szerint korábban nem tükrözte a vállalat valós értékét.
Időközben az Arcelor megállapodott a Severstal orosz vállalattal a fuzionálásról, ezért az Arcelor-Mittal egyesülésről szóló hír egyben azt is jelenti, hogy az Arcelornak 130 millió eurós büntetést kell fizetnie a Severstalnak. A Severstal is vonzóbbá tette a közelmúltban eredeti ajánlatát: Alekszej Mordasov, a cég többségi tulajdonosa már nem 30 százalék feletti részesedést, hanem 25 százaléknyit szerzett volna az Arcelorból, és 2 milliárd euróval nagyobb összeget juttatott volna az Arcelor részvényeseinek a papírokért. Jelezte egyben, hogy további ajánlatjavításra is hajlandó, hogy a Mittalt túllicitálja.
Jönnek az oroszok!
A luxemburgi vállalat - immár véglegesnek tűnő - döntése kapcsán az orosz gazdasági- és politikai elit nem ment el szó nélkül. A Mittal Steel példátlan propagandakampánya, amelyet az Arcelor és a Severstal egyesülése ellen folytatott, arról árulkodik, hogy "egyszerűen nem akarnak bennünket beengedni a nemzetközi piacokra", háborgott Borisz Grizlov orosz alsóházi elnök hétfőn Moszkvában.
Viktor Hrisztyenko orosz ipari és energiaügyi "kettős mérce" alkalmazását vetette az európaiak szemére. Szerinte a nyugati országok csak akkor gondolkoznak szabadpiacba, ha ők akarják betenni valahova a lábukat. A Severstal luxemburgi elutasítása nem az első eset, hogy az orosz cégekkel szemben politikai motívumokat is mutató döntés születik. Hasonló volt a helyzet, amikor az orosz állami ellenőrzésű Gazprom a Centrica gázszolgáltatót próbálta megvenni.
