Nem, nem 1987-et akartam írni, hanem a részvénypiaci pánik helyett a mára már általában elfeledett 1986-os olajárösszeomlásról. Miután a 70-es években pár dollárról 30 dollárra emelkedett az olaj ára és az OPEC árkartellje mindenhatónak tűnt, a 80-as évek első felében 30 dollár körül mozgott az árfolyam. A szakértői becslések éves 5-10%-os áremelkedésről szóltak, és a 2000-es évre 100-200 dolláros olajárat valószínűsítettek. Azonban hiába bármilyen kartell, a hatalmas olajáremelkedés megváltoztatta a fogyasztói szokásokat, komoly energiatakarékoskodás indult el, miközben a potenciális kínálat is bővült. Ráadásul az OPEc tagok egyre jobban hozzászoktak a magas olajárakhoz, azok nélkül költségvetési és ebből következően szociális problémák alakultak volna ki. Így a visszaeső keresletre nem nagyon tudtak reagálni, "muszáj" volt kitermelniük, hogy a peotrodollárokhoz egyre inkább addiktívvá vált gazdaságuk olajozottan működjön tovább. A "swing producer" szerepet Szaud-Arábia vállalta: miközben a legtöbb olajország szinten tartotta a termelését, a szaudiak 10 millióról fokozatosan 2,5 millió hordósra csökkentették kitermelésüket - hogy a kartell kínálata is csökkenjen a kereslet visszaesésével, s a magas árak fennmaradhassanak. De egy idő után a lecsökkenő bevételeket már a szaudiak sem bírták, egy új árazási módszer miatt repedések keletkeztek a kartellben, és miután láthatóvá vált, hogy az OPEC által mesterségesen magasan tartott olajár nem fenntartható, mert kínálat van bőven, a kereslet pedig lanyha, az árak váratlanul és viharos gyorsasággal összeomlottak. Az 1985 novemberében még 30 dolláros hordónkénti ár 1986 április elejére 10 dollárra süllyedt, és 1985-től bő 15 éven át jellemzően a 15-20-25 dolláros zónában kereskedtek vele (az 1998-as orosz válság idején 8 dollárig süllyedt).
Azért írok erről, mert a következő pár évben véleményem szerint bármikor bekövetkezhet ugyanez. A palagáz-forradalom után USA-ban zajlik a palaolaj-forradalom, míg a világon egy csomó helyen találtak újabb olajkészleteket. Ráadásul az olajbiznisz már csak olyan, hogyha megvan a kút, ki van építve az infrastruktúra, akkor muszáj termelni, még akkor is, hogyha az amortizációval számított költségek alatt vagyunk - mivel a változó költségek már nem olyan magasak. Pont ugyanaz a helyzet, mint a 80-as évek elején: egy árrobbanás után vagyunk, amikor hatalmas új kitermelői kapacitások épülnek, míg a kereslet alkalmazkodott, ráadásul a gazdaság gyengécske, s várhatóan az is marad. A földgáz piacán (legalábbis USA-ban, ugyanis a szállítás nehézkes) elképesztő összeomlást okozott a palaforradalom: 12-ről 2 dollárra esett az árfolyam. A palaolaj, és egyéb konvencionális és nem konvencionális készletek megjelenése ugyanehhez fog vezetni. Nem tudom mikor fog ez bekövetkezni, de úgy látom, hogy a következő években lesz majd egy törés az olaj árfolyamában, és könnyedén 50 dolláron találhatjuk magunkat, ami után új ársáv alakulhat ki 50 és 100 dollár között.
***
Visszatérve a jelenlegi helyzetre, itt nincs változás (mivel a fentiek nem tűnnek most aktuálisnak, inkább érdekességképp írtam). Jól látszik, hogy a kamatszintek normalizációja zajlik, ami egyáltalán nem világvége, csak átállás egy új környezetre. Mint írtam - s ebben nincs változás a pár nappal ezelőtti bejegyzéshez képest - a feltörekvő országok a legveszélyeztetettebbek, hiszen ide elképesztő pénzek áramlottak be, hiszen - nagyon lesarkítva - hogyan is zajlik a pénznyomtatás (QE)? A Fed új pénzt nyomtat, és megveszi az állampapírt belőle. Az állampapír eladója keres magának valami hasonlóan alacsony kockázatú, de kicsit magasabb hozamú befektetést, mondjuk biztonságos vállalati kötvényeket. Megveszi valakitől. Az eladó vesz helyette magas kockázatú vállalati kötvényeket, feltörekvő kötvényeket, stb. A pénz végül a kockázatos kamatozó instrumentumokban illetve kisebb részben a részvénypiacokon landol. Ha elzárják ezt a pénzcsapot, akkor megszűnik a végtelenített likviditásutánpótlás. A legnagyobb veszélyben a folyó fizetési mérleg hiányos/eladósodó/ magas költségvetési deficitű/kiegyensúlyozatlan országok vannak, mint pl. Törökország vagy Dél-Afrika. Hazánk szerencsére ennél sokkal jobban áll, de mi sem maradunk ki a szórásból...
A dollár-rejtély: Mindenki arra számít, hogy a dollár erősödik, és értetlenkedve bámulja, hogy miért nem gyengül ezzel párhuzamosan az euró. Szerintem azért, mert a kamatszint-normalizáció a legtöbb fejlett országban párhuzamosan zajlik, így a dollár az euróval szemben egyáltalán nem kell, hogy erősödjön. A jennek viszont nagyon rossz hír a globális kamatemelkedés: továbbra is úgy vélem, hogy a jengyengülési trend legelején vagyunk még csak.
/szolgálati közlemény: a következő 3-4 hétben valószínűleg nem nagyon fogok írogatni, esetleg egy-két rövidet ha nagy izgalmak lesznek/
