A piaci árakat a megkérdezettek 49 százaléka inkább nem, 44 százalékuk inkább támogatja. A Jobbik és a Fidesz szavazói inkább ellenzik a piaci árakat, az MSZP és az LMP táborában viszont a támogatók vannak többen. Nagyobb a különbség a határozott véleménnyel rendelkezők között: a piaci árakat határozottan elutasítók aránya 23 százalék, a határozottan támogatóké 17 százalék.
A piaci verseny támogatottsága változatlanul magas (69 százalék) a magyarországi háztartási energiafogyasztók körében, egy év alatt viszont 9 százalékot csökkent ez a tábor, és nagyjából ugyanennyivel gyarapodott azoknak a száma, akik kifejezetten ellenzik az energiapiaci liberalizációt - derült ki a novemberben készült, reprezentatív közvéleménykutatásból.
Elsősorban a magas státuszúak (magas jövedelműek, diplomások, középosztályba tartozók, nagyvárosokban lakók) támogatják nagyobb mértékben a liberalizációt, míg az alacsony státuszúak (alapfokú végzettségűek, kisjövedelműek, idősebbek, falusiak), illetve a nők inkább a piaci verseny ellenzői.
A magas státuszúak esetében a támogatók aránya 70 százalék feletti, utóbbi csoportoknál az ellenzőké meghaladja a 30 százalékot.
A magyar lakosság véleménye az európai átlaghoz közeli, de valamivel a kelet-európai átlagérték alatt marad. Európa keleti felében a Nyugati országoknál valamivel magasabb a versenyt előnyben részesítők aránya. A piaci versenyt jónak tartók aránya elsősorban Szlovákiában, Bulgáriában, Romániában, illetve (Nyugat-) Németországban, Svájcban és Dániában magasabb számottevően az átlagnál.
MTI
