A szakemberek szerint a magyar gazdaság kilábalásának egyik eszköze a versenyképes szakképzés lehet, a foglalkoztatási arány növelése pedig az ország gazdaságára, a közteherviselésre is kihat.
Megvan az egymillió
„Ma Magyarországon félmillió ember végez érdemi termelő munkát, miközben ennek a számnak másfél milliónak kellene lennie” – emelte ki a keddi sajtótájékoztatón Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamata (MKIK) elnöke. A kamara vezetője szerint jó jel, hogy a kormány által bemutatott Új Széchenyi Terv középpontjában is a szakképzés áll.
„Ha egymillió új munkahelyet akarunk, akkor fordulatra van szükség a foglalkoztatásban, ehhez pedig elengedhetetlen a szakképzés átalakítása” – mondta az MKIK elnöke. A legnagyobb probléma az alacsony végzettségűek és a szakképzetlenek területén van: közülük jelenleg csak minden ötödik ember dolgozik. Parragh László szerint az alacsony képzettségűek fele jelenleg munkanélküli.
Gyárakba küldenék a diákokat
„Fontos, hogy a diákok ne csak az iskolában tanulják az adott szakmát, hanem menjenek el egy gyárba, és ismerjék meg az adott foglalkozás mindennapjait” – mondta a kamara elnöke. Parragh László szerint míg Németországban egy diák évente 60 órát tölt elméleti képzéssel, hazánkban ez 150 órát tesz ki.
A kívánatos az lenne, hogy minden osztályból a gyerekek harmada tanuljon szakmát, jelenleg azonban vannak olyan régiók az országban, ahol ez az arány mindössze 13 százalék – emelte ki a kamara első embere. Parragh László szerint lehetetlen pontosan előre jelezni a munkaerőpiaci folyamatokat, ugyanakkor ha egy sikeres gazdaságot akarunk létrehozni, akkor szükség van arra, hogy a képzés alkalmazkodjon az igényekhez.
Az MKIK elnöke szerint jó kezdeményezés volt a tanulószerződés, mely 2000-ben 6600 diákkal indult, mostanra pedig közel 50 ezernél tart. Ezek a tanulók évi hétmilliárd forintot kapnak munkabérként.
Jelenleg a vállalkozók másfél százaléka vesz részt a szakképzésben, ezt az arányt emelni kell a jövőben. „Nem iskolai tanműhelyekben, védőernyő alatt kell a szakembereket képezni” – emelte ki Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára.
Az államtitkár szerint teljesen át kell alakítani a rendszert, érdekeltté kell tenni a vállalkozókat abban, hogy megérje nekik tanulókat foglalkoztatni. Példaként kiemelte, hogy a szakképzési hozzájárulást a vállalkozóknál lehet hagyni, ha hajlandóak diákokat képezni.
Forradalom indulhat szakképzésben
A kormány arra készül, hogy forradalmi áttörést hajt végre a szakképzés területén. Meg kell nézni, mi működik jól, a többi területen pedig gyökeres változásokra van szükség – mondta a sajtótájékoztatón Czomba Sándor.
A minisztériumi szakember szerint fontos, hogy a jövőben minden bizonyítvány mögött legyen tényleges tudás, illetve az általános iskola hetedik-nyolcadik osztályában megkezdődjön a pályaorientáció.
Czomba Sándor szerint borzasztóan lassú ma a szakmunkás képzés, tarthatatlan, hogy egy diák 5-6 évet tölt az iskolapadban. Éppen ezért a kormány komolyan mérlegeli a 3 éves szakmunkásképzés bevezetését, esetleg egy negyedik gyakorlati évvel kibővítve.
A Nemzetgazdasági Minisztérium szakembere szerint nem az a legnagyobb probléma a szakképzéssel, hogy kevés forrás van rá, hanem az, hogy a meglévő források rengeteg csatornán folynak el, ezt kellene megállítani.
Beke Károly
MFOR
