Kishíján mi lettünk a befutók
2007-ben Cardiffban döntött az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) a 2012-es Európa-bajnokság helyszínéről, előzetesen sokan a magyar-horvát pályázatot tartották esélyesnek, azonban végül az ukránok és a lengyelek futottak be győztesként, pedig az első fordulóban még ők kapták a legkevesebb szavazatot. Sokan már akkor figyelmeztettek arra, hogy az EB-rendezéssel túlvállalná magát gazdaságilag az ország, a szükséges infrastrukturális fejlesztések - főleg a stadionépítések - költségei miatt nagy valószínűséggel veszteséges lenne a kontinensviadal. És akkor még nem láttuk előre a 2008-as gazdasági válságot.
Pedig előzetesen sokan szerették volna fő esélyesnek látni a pályázatunkat, hiszen már sokadszor próbálkoztunk a kandidálással. A tervek szerint Budapest mellett Győrben, Székesfehérváron és Debrecenben épült volna új stadion. A jelenlegi kormány a fejlesztések egy részét ismét zászlajára tűzte, hiszen a tervek szerint 2016-ra felépülhet az új, 65 ezer férőhelyes Puskás Ferenc Stadion, emellett új pálya lehet Debrecenben és az Üllői úton állami pénzből. Ha ezek megvalósulnak, akkor talán érdemes lesz újra pályáznunk a 2020-as vagy a 2024-es Eb megrendezésére.
Mibe kerülne mindez?
A 2007-es pályázat idején a szkeptikusok egyik legfőbb érve az volt, hogy Magyarországon nem készült részletes gazdasági hatástanulmány a kontinensviadal várható kiadásairól és bevételeiről. A Saxo Bank most a kezdődő ukrán-lengyel EB kapcsán készített egy elemzést, amiből a várható költségek is megbecsülhetők.
A bank szakemberei szerint általánosságban elmondható, hogy túlbecsülik a nagy sportesemények hasznát, egy-egy olimpia, világ- vagy Európa-bajnokság idején rendre előkerülnek azok a vélemények, hogy az esemény megrendezése mekkora gazdasági előnnyel jár majd az adott ország számára. Szerintük azonban a legtöbb közgazdász téved a költségek felmérésében. Ugyanis a Saxo Bank szakemberei szerint egy ilyen esemény megrendezése olyan infrastrukturális beruházásokat - útépítéseket, vasútfejlesztéseket, stadionépítéseket - igényel, melyek hosszú távon nem igazán hoznak gazdasági hasznot.
"Az igaz, hogy néhány belföldi iparág, elsősorban a turizmus, a szállodák, a kiskereskedelem és a közlekedés profitál egy Európa-bajnokság megrendezéséből. A vendégéjszakák száma például jelentősen megugrik a kontinensviadal alatt, ami jókora bevételt jelent a szállodáknak, melyek ilyenkor jóval az átlagos ár felett adják ki szobáikat. De ez csak egyhetes időszak, összességében a haszon a becsültnél jóval kisebb" - áll az elemzésben.
Ukrajnában és Lengyelországban komoly összeget fordítottak például stadionok építésére és felújítására, a Saxo Bank szakembere szerint csak ez 2,3 milliárd euróba (mintegy 690 milliárd forint) került, miközben a jegybevételek az Európa-bajnokság alatt közel 150 millió eurót jelentenek. Az EB-re épült stadionok költségeit azért is érdemes számba venni, mert a közeljövőben Magyarországon is több stadion építése van tervbe véve.
A lengyel és ukrán költségek függvényében a Puskás Stadionnal kapcsolatban emlegetett 60 milliárdos költség szerénynek tűnik. Varsóban például ennek két és félszeresébe, félmilliárd euróba került az új nemzeti stadion felépítése. Ez a beruházás nagyságrendileg hasonló a tervezett budapestihez, hiszen 56 ezer néző befogadására alkalmas. A számok alapján 60 milliárd forintból egy 40 ezer fő körüli új stadion felépítése jönne ki, az EB előtt Poznanban, Wroclavban és Gdanskban is hasonlót építettek.
Természetesen a stadionok mellett éttermekben, bárokban és ajándékboltokban is költik az emberek a pénzüket, ez is bevételként jelenik meg. A Saxo Bank szakemberei azonban azt tapasztalták, hogy átlagosan a nézők jegyük árának megfelelő összeget költenek el ilyen helyeken, vagyis ezzel az újabb 150 millió euróval még mindig csak 300 millió térült meg a 2,3 milliárdból.
Nem csak stadion kell
A fenti számítások alapján a stadionok építése és felújítása 2 milliárd eurós veszteséget jelent a jelenlegi EB szervezőinek, ehhez jönnek még az egyéb infrastrukturális költségek, melyek a Saxo Bank becslései szerint összesen 25 milliárd eurót tesznek ki, 16 milliárdot Lengyelországban és 9 milliárdot Ukrajnában.
Az elemzők felidézik, hogy Dél-Afrika például mintegy 40 milliárd dollárt költött infrastruktúrafejlesztésre a 2010-es világbajnokság előtt, a bevétel a becslések szerint 7,6 és 21,3 milliárd dollár között volt. Vagyis még a legjobb esetet figyelembe véve is kétszer annyiba kerültek a szükséges beruházások, mint amennyi az esemény megrendezésének teljes haszna volt.
A jóval fejlettebb Ausztria, mely 2004-ben rendezett EB-t mindössze 900 millió eurót költött fejlesztésekre a rendezvény előtt, azonban a becsült haszon csak 640 millió eurót tett ki. Vagyis nekik már nem sok hiányzott a nullszaldós kontinenstornához, de azt érdemes figyelembe venni, hogy nyugati szomszédunknál viszonylag kevés új beruházásra volt szükség.
A Saxo Bank szerint egy Európa-bajnokság megrendezése gyakorlatilag kormányzati gazdaságösztönzésként fogható fel, hiszen ezek a beruházások éveken keresztül munkahelyek ezreit teremtették, a modernizált út- és vasúthálózat pedig a jövőben hatékonyabbá teszi a belföldi közlekedést.
mfor.hu
