Mfor-staféta: hogyan működhet gazdaságosan egy egyetem?

Kocsis István kérdése Molnár Károlyhoz:

A BME nemcsak világszínvonalú mérnökképzéséről ismert, hanem arról is, hogy a felsőoktatásban kivételesen eredményes, a költségvetési támogatástól viszonylag független gazdálkodást is folytat. Hogyan tudja Rektor Úr összehangolni a színvonalas tudományos képzési műhely, illetve egy sikeres "nagyvállalkozás" menedzselésének feladatait?

Molnár Károly:

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) nemcsak hazánk, de a kelet-közép-európai régió egyik legnagyobb műszaki felsőoktatási intézménye, a hazai mérnökképzés, műszaki kutatás-fejlesztés legnagyobb hagyományokkal rendelkező központja, mely kiemelt figyelmet fordít a hallgatók gazdaságtudományi képzésére is.

Az egyetem alapvetően szakmai intézmény, amely természetesen szoros kölcsönhatásban van a mindenkori gazdasági-társadalmi környezettel, s az ott lezajlott vagy jelenleg is zajló változások mind strukturális, mind tartalmi változásokat eredményeznek és kényszerítenek ki.

Néhány, a Műegyetemmel kapcsolatos számadat is jól érzékelteti, miért jelentősek az ez év március 1-én életbe lépett új felsőoktatási törvény egyetemi gazdálkodást szabadabbá tevő rendelkezései. Az intézmény költségvetése az elmúlt évben meghaladta a 26 milliárd forintot, melyből csak 14,5 milliárd forint volt az állami költségvetésből érkező támogatás.

A pályázati lehetőségek minél optimálisabb kihasználása, a szakképzési hozzájárulás, az innovációs járulék, a nagy multinacionális kutató-fejlesztő vállalatokkal való napi kapcsolat nemcsak a hiányzó források megteremtéséhez járulnak hozzá, de közvetlen közelről érzékelhető, milyen szakembereket igényelnek a vállalatok, milyen kutatásokba érdemes bekapcsolódni, illetve az erőket összpontosítani. Ezt a célt szolgálják az ugynevezett tudásközpontok is, melyekből 5 működik egyetemünkön.

A gazdasági szféra elvárásainak és igényeinek egyik közvetítője a gazdasági tanács, mely az intézményi irányítási rendszer új szerve. A BME gazdasági tanácsának tagjai között jelen vannak többek közt a Magyar Telekom, a Siemens vagy az MVM legfelső vezetői.

A célok elérése természetesen csak megfelelő csapatmunkával lehetséges, ahol az egyetemi vezetés minden szintjén tetten érhető az oktatási-kutatási feladatok és az ipari megbízások megoldásának összehangolása. Számokra lefordítva, ez 8 kar 90 tanszéke munkájának szervezését jelenti különböző szinteken és hatáskörökkel, a nagyobb szervezeti egységek kialakításának törekvésével és a szervezeti egységek együttműködésének hatékonyságot növelő igényével, segítve a tudástranszfer csatornáinak kiépítését, a vállalkozási feladatok befogadását a minőség folyamatos biztosítása mellett.

A BME-n folyó oktató és K+F tevékenység tartalma és szerkezete az alábbi három szóban fogalmazható meg, mely az elmúlt több mint 220 évben mindig is jellemezte egyetemünket: partnerség, innováció és versenyképesség.

Molnár Károly a stafétabotot Beke-Martos Gábornak, a Siemens Rt. elnök-vezérigazgatójának adja át a következő kérdéssel:

Mi a lehetőség és a felelősség viszonya a Siemens-nél a társadalmi felelősségvállalás tekintetében?

Szalay-Berzeviczy Attila kérdése Kocsis Istvánhoz: Van-e Ön szerint létjogosultsága egy energiatőzsdének Magyarországon? Ha igen, milyen feltételekkel lehet sikeres vállalkozás?
Kocsis István válasza: Számos példát találunk Európában, ahol egy jól szervezett áramtőzsde...

Somody Imre kérdése Szalay-Berzeviczy Attilához: Mit kíván tenni azért, hogy a hazai üzleti élet a budapesti olimpia ügye mögé álljon?
Szalay-Berzeviczy Attila válasza: Az olimpia Magyarországra hozatalának ötlete természetesen nem újszerű gondolat.

Kóka János kérdése Somody Imréhez: Lát-e esélyt arra, hogy független szakértőként megítélje a pártok egészségügyi reformra vonatkozó elképzeléseit?
Somody Imre válasza: Valójában egyik pártnak sincs átfogó, a lényegi bajokat orvosló egészségügyi reformra vonatkozó stratégiája!

Vizi E. Szilveszter kérdése Kóka Jánoshoz: Az elmúlt három évben folyamatosan csökkent az egy főre jutó kutatásfejlesztési pénzforrás Magyarországon. Hogyan fogjuk növelni így a hazánkban gyártott termékekben a hozzáadott magyar szellemi értéket? Kóka János:

Demján Sándor kérdése Vizi E. Szilveszterhez: Mikorra várható a Társadalmi Szerződés megszületése Magyarországon?

Vizi E. Szilveszter: A

Tanács (GSZT) különböző oldalainak (munkaadói, munkavállalói, civil és tudomány) képviselői zömmel...

Az mfor.hu kérdése Demján Sándorhoz: Ön, mint az Év Vállalkozója 2005 cím nyertese, mit gondol, miként lehetne feloldani a hazai kis és középvállalkozók immár kóros tőkeszegénységét?

Demján Sándor:

kamatmentes, államilag jelentősen támogatott...