Miért a magyar szenved a világon az egyik legtöbbet?
Mi alapján készül a Boldogság-Szenvedés lista?
A Gallup egy több évtizedes kutatás alapján meghatározott pár olyan szempontot, ami szerint jól fel lehet mérni, hogy egy ember mennyire boldog, mennyire elégedett az életével. Ezek alapján minden országból megkérdeznek egy reprezentatív mintát a saját helyzetükről.
Hogyan definiálják a boldogságot?
Fontos és vitatott kérdése minden ilyen kutatásnak a boldogság definíciója. Alapvetően két boldogság mérést különböztetnek meg. Az első, hogy rákérdeznek az embereknél, most ebben a pillanatban hogyan érzi magát. A másik, hogy arra kérdeznek rá, általánosságban mennyire elégedett az életével, mennyire elégedett azzal, amit eddig elért. Maga a kutatás egy sokkal összetettebb és precízebb elemzésen alapul, de a kutatási módszertan inkább az elsőbe tartozik. (
A pontos különbségekről a Viselkedési Közgazdaságtan Facebook oldalán már régebben közzétettek egy előadást magyar felirattal.)
Miért szenved több ember Magyarországon, mint azokban az országokban, melyet polgárháború, vagy éhség sújt?
Ezekre a kérdésekre a választ kereső kutatások egyik alapgondolata, hogy az emberek saját maguk helyzetét nem önmagukba értékelik, hanem relatív módon (Clark, Frijters & Shields, 2008). Például a jövedelmüket az alapján ítélik meg, hogy mennyire változott az elmúlt években, hogy mennyire jó a környezetéhez képest, és hogyan érzi, mennyire jó a hozzá hasonló munkát végzőkhöz képest. Az éhező afrikai nem érzi rossznak a helyzetét, hiszen sose látott mást, aki jobban élt volna. De országos szinten is kimutatható ez a hatás.
Leegyszerűsítve, ha egy ember személyes és országos szinten azt érzi, hogy másoknak jobb, akkor ő rosszul fogja érezni magát az abszolút jólététől szinte függetlenül.
Kihez hasonlítjuk magunkat?
Ha elfogadjuk ezt a gondolatmenetet, akkor a legfontosabb kérdés, hogy kihez hasonlítjuk magunkat. Ez egy izgalmas szociológiai kérdés, amihez nincs pontos kutatás, de könnyen feltételezhetjük, hogy a magyaroknak hagyományosan Németország és Ausztria az egyik mérce, míg napjainkban az Európai Unió és annak fejlettebb, gazdagabb országai. Ez alapján azt kérdezzük magunktól, hogy az én magyar fizetésem miért kisebb, mint EU-s (német, osztrák, dán, angol...) társaimé. Ezt tovább rontja, hogy az elmúlt évtizedben nem volt érezhető folyamatos javulás, ráadásul az elmúlt években egyre inkább nőttek a társadalmi különbségek is.
De akkor ez másokra igaz?
Ezt a gondolatmenetet alátámasztani látszik az a tény, hogy hasonló helyzetű EU-s országok szintén előkelő helyen szerepelnek ezen a listán. Bulgária egyenes az első, míg Románia a 15. helyet kapta. Szintén ez az elmélet magyarázhatja, miért voltak "boldogabbak" az emberek, amíg a keleti országokhoz hasonlítottuk inkább a helyzetünket.