Itt érdemes összevetést tennünk a vízi szállítással. A vízi szállítás már akkoriban is igen gazdaságos volt, hiszen egy 6 lóval vontatott hajó kapacitása megfelelt 400 ló szállítási kapacitásának. Tehát az említett nagyságú sereg egyhavi készletének szállításához szükséges 1300 szekér, 7 800 ló és 1300 hajtó helyett vízi szállításnál mindössze kb. 20 hajó, 120 vontató ló és 80-100 ember kellett. A szállítás nem csupán az anyagi ellátás szempontjából, hanem a hadsereg mozgásának szempontjából is kulcselem volt.
A történelem hadseregeinek nem kevés gondot okozott ennek megszervezése, hiszen - és ez talán meglepő - maguk a menetek gyakran lényegesen nagyobb veszteséggel jártak, mint a csaták. Mozgalmas, tevékeny háborúkban - Clausewitz-et idézve - "menetokozta nagy rombolásra legyünk elkészülve a menetsanyarúságok révén". Hannibál híres hadjáratában az Alpokon át az első ütközetig haderejének 2/3-át elveszítette, Napóleon Njementől Moszkváig 300 000 fős seregének egyharmadát elveszítette, holott a menet közbeni csaták vesztesége legfeljebb 10 000 fő volt. Borogyino után az őt üldöző 120 000 fős orosz sereg csupán 30 000 emberrel érkezett Vilnára, pedig ütközetekben csak jelentéktelen veszteségeket szenvedett.
Az említett példák csak apró morzsák a logisztika történetéből. De jól láttatják, milyen problémák vezettek oda, hogy már a legkorábbi hadseregekben is foglalkoztak a logisztikával. Erre a feladatra nagyon korán külön beosztásokat hoztak létre, majd a harmincéves háború idején a svédek létrehozták az első állandó hadtápszerveket is.
De hogy mekkora súlyú feladatról volt szó, azt sokkal jobban megérthetjük, ha a történelem egy-egy jelentős eseményének logisztikáját elemezzük. Ilyen tanulmányokkal folytatjuk ezt a most megkezdett sorozatot.
Miért jött létre a logisztika? - 2.rész
Miért alakult ki a logisztika? Mi vezette rá a hadseregek vezetőit, hogy az ellátás problémáival komolyabban foglalkozzanak, egyáltalán melyek voltak ezek a problémák?
