Melyik országban a legsikeresebbek közép-kelet-európai régióban?
Magyarországon. Én Csehországból jövök, mégis el kell ismernem, hogy az itteni éttermek az utóbbi két évben megelőzték a térségbeli országokat forgalomban és profitban egyaránt. Míg Magyarországon évente 800 ezren látogatnak el egy üzletbe, Csehországban 700 ezer alatti ez a szám, Lengyelországban pedig még kisebb.
Mi a biztosíték arra, hogy az étteremhálózat bármelyik üzletében ugyanolyan minőséget kap a fogyasztó?
Már 10 éve használjuk azt a higiéniai előírásokra vonatkozó HACCP rendszert, amelynek betartása Magyarországon a tavaly májusi EU-csatlakozás óta kötelező. Ellenőrizzük az állatok etetését a farmokon, a vágóhidak működését, a szállítási feltételeket, a logisztikai központokban az elosztást és a kiszolgálást is. Élelmiszerbiztonsági rendszerünk segítségével vissza tudunk keresni minden egyes összetevőre. Frankfurti központú ellenőreink egy szelet hús esetében például meg tudják állapítani, hogy konkrétan melyik állattól származik az adott darab áru.
Kellett már valaha bezárniuk éttermet, és ha igen, miért?
Több példa is volt rá világszerte. Magyarországon eddig mindössze egy éttermet szüntettünk meg, és egy másikat (Kispesten) áthelyeztünk egy forgalmasabb övezetbe. Öt évvel ezelőtt a rábafüzesi üzletünket azért számoltuk fel, mert megváltozott a térség közúti forgalma, és nem voltak látogatók.
Az ételek alapanyagait honnan szerzik be? Központilag, belföldön vagy vegyesen? Hány százalék a magyar beszállítók aránya?
A beszerzést kombináljuk. Magyarországon mintegy 40 százalék a belföldi beszállítók aránya. Mindig a legjobb áron a legjobb minőségű alapanyagot választjuk, partnercégeink pedig rendszerint több országba is szállítanak. A Bábolna például nemcsak a magyar éttermekbe, hanem 11 másik országba - például Görögországba, Svájcba, Ausztriába, Csehországba is - szállítja a csirkehúst. Az Eisberg salátáit Ausztriában is fogyasztják. A Coca-Colát sem importáljuk, itt állítjuk elő magyar vízből, magyar cukorból. Azonban az osztrák pékipari partnercégünkkel egyetlen magyar pékség sem tudta felvenni a versenyt, így a zsemlék 90 százalékát a határ túloldaláról szerezzük be.
Amerikai mintára alakítják át az éttermeket? Miben különböznek a hazai éttermek az ottaniaktól?
Mindig megosztjuk egymással a legjobb praktikákat. Nem feltétlenül az USA diktálja a tempót, a McCafe ötlete például Új Zélandban és Ausztráliában született. (Magyarország és Írország voltak az elsők, ahol a kávézók Európában megjelentek, azóta már Olaszországban, Franciaországban és Svédországban is elterjedtek.) A jelenlegi felújítások alapjául szolgáló dekorációs stílus Franciaországból származik, ennek viszont egyik változatát magyar tervezők dolgozták ki. Állandó elemek azonban a logók és 15 termék, amely mindenütt megtalálható: a Cheeseburger, a hamburger, a BigMac, a Coca-Cola...
Klienseik zömében gyerekek, tinédzserek és fiatal felnőttek. Tervezik-e más fogyasztói csoportok, például az üzletemberek megcélzását?
Nem. Mert már ők is az ügyfélkörünkbe tartoznak.
Helyiségeiket plazmatévével, internettel, MP3 lejátszóval és klubsarokkal szerelik fel. Az áll ennek hátterében, hogy hosszabb ideig marasztalnák a vendégeket?
Vendégeink átlagban 20 percet töltenek az éttermeinkben. Az emberek szokásai, elvárásai változnak, ma már igényt tartanak ezekre a felszerelésekre. A gyorsétterem kifejezés nálunk a kiszolgálás gyorsaságára vonatkozik, szívesen látjuk vendégeinket hosszabb időre is.
Mi a McDonald's sikerének a titka?
Ez egy nagyon egyszerű üzlet, amelynek az alapja a jó minőségű áru és a jó kiszolgálás. Sokan tévesen gondolják, hogy más praktikák állnak a háttérben. A fogyasztók nem szeretnek mocskos étterembe menni és udvariatlan személyzettel találkozni.
Nagy Vajda Zsuzsa
Mindenki evett már hamburgert
Nyitottabbá válik a kommunikációban a McDonald's, egyre többen keresik az egészséges termékeiket, nyilatkozta az mfor.hu-nak Radek Janalík ügyvezető igazgató.