Az évente összeállított kutatás az EU módszertana alapján készül, és teljes körű felmérést végeznek a legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében, illetve a költségvetési és társadalombiztosítási intézményeknél. A tanulmány fő célja a munkaerőhöz kapcsolódó összes költség kiszámítása a közvetlen bérektől a járulékokon át a különféle természetbeni juttatásokig.
A munkaerővel kapcsolatos kiadások havi átlaga tavalyelőtt 267 ezer forintot tett ki; ennél az összegnél 9,5 ezer forinttal magasabbak voltak a költségvetés és csaknem ugyanennyivel alacsonyabbak a versenyszektor foglalkoztatási költségei. Nemzetgazdasági szinten a teljes összeg 70 százalékát tették ki a munkajövedelmek, 27 százalékát a szociális költségek, 3 százalékát pedig a képzés, a munkaerő-toborzás és az egyéb támogatások. Kedvezőnek minősíthető, hogy 1996 és 2005 között a munkáltató számára előírt szociális járulékok, hozzájárulások munkajövedelemhez viszonyított aránya folyamatosan csökkenő tendenciát mutat.
A vizsgált körben a munka felhasználásával kapcsolatos kiadások 2005-ben 11 százalékkal emelkedtek az előző évhez képest, ez jóval meghaladja az átlagos inflációs ütemet (3,6 százalék). Leginkább az oktatásban és a közigazgatásban nőtt a munkaerő költsége - e mögött elsősorban a közszolgák 2004. évi 13. havi illetményének januárra való áttolása állhat.
Ágazati bontásban vizsgálva továbbra is a pénzügyi szolgáltatási szektor a listavezető a személyi kiadások terén. Az 555 ezer forintos munkaerőköltség fő tétele a 383 ezres havi bruttó munkajövedelem, ez közel a duplája a ranglistán második energiaipari béreknek. Előnyösnek értékeli a tanulmány a bérverseny szempontjából a feldolgozóipar kilencedik helyét az ágazatok között, mivel ez a szektor az Európai Unióban általában a harmadik - írja a Világgazdaság.
