Ha egy francia munkavállaló például Belgiumban lakik és Hollandiában dolgozik, akkor tőle ez utóbbi uniós tagállamban, tehát munkavállalása helyén szedik be a társadalombiztosítási, nem majd, hanem most is a társadalombiztosítási hozzájárulásokat és ezért cserébe megkapja az ennek megfelelő ellátást. A főszabály az, hogy nem lehet igénybe venni segélyt.
Az Európai Unióban egyébként nincs egységes szociális biztonsági rendszer. Minden tagállamban a nemzeti társadalom, illetve nyugdíjbiztosítás érvényes. De valamennyit összehangolja az unió egy úgynevezett szociális biztonsági koordinációban. Magyarország a csatlakozással teljes joggal lép be majd ebbe a rendszerbe. Igaz, mint ismeretes a magyar munkavállalók például Ausztriában csak egy átmeneti, tehát 2 plusz 3 plusz 2, összesen 7 éves időszak után vállalhatnak majd munkát szabadon.
A többi uniós tagállamban változó a helyzet, például Írországban engedély nélkül lehet majd munkát vállalni. Ugyanakkor Svédországban, Dániában, Hollandiában is megnyitják számunkra a munkaerőpiacot, viszont lesznek védintézkedések. Olaszországban, Spanyolországban és Görögországban nem számíthatnak a magyar munkavállalók érdemi korlátozásra. Nagy-Britanniában, Franciaországban, Belgiumban és Finnországban viszont kétéves korlátozás lesz.
Ennek ellenére Magyarországon az európai uniós szociális biztonsági rendszerhez való alkalmazkodással vagyis a jogharmonizációval és a szakemberek felkészítésével jól állunk, mint az uniós bizottság idei éves jelentése is megállapította és ez nagyon fontos, hiszen az uniós elvek szerteágazóak, a szakembereknek sem könnyű eligazodniuk a több kötetnyi jogszabálygyűjteményben, hát még akkor a munkavállalóknak.
Munkavállalók szociális biztosítása az unióban
A Külügyminisztérium irányítja azt a kommunikációs stratégiát, amely a magyar lakosságot készíti fel az uniós csatlakozásra. Ennek keretében ismertették a munkavállalók szociális biztosításáról szóló ismereteket.
