2009-ben a hideg étkezési utalványok értéke maradjon változatlan, tehát hatezer forint (bár hétezer forintra történő emelése sem kizárható), illetve a meleg esetében 13-14 ezer forintra emeljék az adómentes értékhatárt: ezt javasolja a GKI, miután a Szonda-Ipsosszal közösen felmérték, hogy miként reagálnának a munkaadók a különböző mértékű emelésekre, illetve az milyen mértékű költségvetési terhet jelentene – közölte Ádler Judit, a GKI kutatásvezetője egy keddi sajtótájékoztatón.
Ha a hideg étkezési jegyek adómentes összeghatárát hétezer forintra emelnék, a dolgozók 63 százalékának juttatnának jegyet a munkaadók (jelenleg 49 százalékuk kap ilyet), a meleg étkezési jegyek esetében a 14 ezer forintra történő emelés 29 százalékos juttatást, a 15 ezer forintra történő pedig 27 százalékost jelentene. (Ma a munkavállalók 32 százaléka részesül ilyen jegyben).
Látható, hogy kevesebb dolgozó juthatna ehhez a béren kívüli juttatáshoz, viszont értékben növekedés lenne tapasztalható mindkét típusú étkezési jegynél: a hideg esetében körülbelül 5600-ról nagyjából hétezerre, míg a meleg esetében körülbelül 11 ezerről cirka 13 400-ra.
A meleg jegyeket szorgalmazzák
Mivel a meleg utalványokra való áttérést - ami hozzájárulhat a dolgozók egészséges életmódjához - a két utalvány adómentes értékhatára közötti távolság további széthúzásával lehet leginkább elősegíteni, a GKI szerint a hidegutalványok értékhatárának emelése távlatilag is legfeljebb az inflációt követve lehet célszerű.
A vizsgált változatok esetében maximum 3-4 milliárd forint lenne 2008-hoz képest az újonnan keletkező költségvetési teher.
Ugyanakkor ha valóra válna az az adóváltozási elképzelés, mely szerint a béren kívüli juttatások után 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetni, kisebb mértékű növekedés vagy megtorpanás következne be a piacon. A rendszer azonban biztosan nem szűnne meg, mivel egy megszerzett jogról van szó, amely a munkavállalók magasabb elégedettségéhez járul hozzá, és a munkadók többsége mára felismerte ennek a szükségességét.
300 milliárdos piac
Napjainkban az étkezési utalványok forgalma 300 milliárd forintos piacot jelent, ami fele-fele arányban oszlik meg a hideg és a meleg utalványok között. Ez egyfajta belföldi keresletélénkítésnek is felfogható, amelynek révén különösen a kis- és középvállalkozói körbe tartozó, alacsonyabb kategóriájú vendéglátóhelyek fejlődhetnek, melyek több ezer munkahelyet tarthatnak fenn. A vendéglátóhelyek nyilatkozata alapján végzett számítások alapján a rendszer működésével keletkező forgalom jelenleg négyezer munkahelyet tart fent, ami az adómentes határ emelése révén tovább emelkedhet.
Az elmúlt években a hideg utalvány használata csökkenést mutat, a versenyszférában 2003-ban 2,1 millió fő, 2008-ban pedig 1,5 millió fő kapott ilyen juttatást. A melegutalvány-juttatásban viszont jelentős növekedés valósult meg: 2003-ban 300 ezer, 2008-ban pedig már közel egymillió fő volt az érintett létszám.
Ugyananyian kapják
Az étkezési utalványok kezdeményezettjeinek száma – némi hullámzás mellett – összességében alig változott. A versenyszféra munkáltatói 2008. év elején dolgozóik 49 százalékát részesítették hideg és 32 százalékát meleg étkezési utalványban.
Az étkezési utalványt elfogadó vendéglátóhelyek közel 80 százaléka 2003 és 2008 között lépett be a rendszerbe, és azóta folyamatosan elfogadják a jegyeket. 65 százalékuk szerint a meleg étkezési utalványok értékének növelése bővítené forgalmát. 72 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy megéri a jeggyel foglalkozni.
A felmérést végzők úgy vélték: a kedvezőtlen makrogazdasági helyzet miatt az étkezési utalványok – különösen a meleg étkezési jegyek – szerepe felértékelődik. Ráadásul az utalványrendszer hozzásegíthet a gazdaság kifehérítéséhez is.
Kovács Zita