Bár a Bizottság már többször elhalasztotta a "Kisvállalkozói törvény Európáért" című javaslatcsomag közzétételét, a múlt hónap végén azonban végre előállt a nagy érdeklődéssel várt kezdeményezésével.
José Manuel Barroso bizottsági elnök megfogalmazása szerint "a kisvállalkozói törvény egy lépés a vállalkozók Európájának irányába. (…) A törvény célja, hogy segítse a kisvállalkozások virágzását, és hogy a legjobbakat olyan rajtpozícióba helyezze, ahonnan sikerrel indulhatnak a világ meghódítására".
Noha az EU vállalatainak 99 százaléka kkv (azaz legfeljebb 250 főt foglalkoztató és legfeljebb 50 millió euró árbevételű vállalat), a jogszabályok nagy része, valamint a közigazgatási eljárások nem tesznek különbséget a vállalati méret alapján. Ennek következtében az EU-ban tevékenykedő, mintegy 23 millió kkv-nak gyakran ugyanazon adminisztratív kötelezettségeknek kell eleget tennie, mint a nagyvállalatoknak.
Hátrányukat már csak azért is ildomos lenne ledolgozni, mivel az elmúlt években éppen a kkv-k voltak azok, amelyek az új munkahelyek 80 százalékát hozták létre az Unióban. A mostani kezdeményezések is éppen hogy azt célozzák, hogy munkahelyteremtő képességük továbbra is megmaradjon.
Vállalkozások tízparancsolata
A közlemény tíz alapelvet határoz meg a Bizottság és a tagállamok számára a vállalkozásfejlesztési politika területén, valamint négy jogszabály javaslatot említ meg.
Az alapelvek sorában szerepel többek között a csődbe jutott, ámde becsületes vállalkozások újrakezdésének megsegítése, a közigazgatási rendszer hozzáigazítása a kkv-k igényeihez, könnyedebb hozzáférésük az innovációval és képzésekkel kapcsolatos támogatásokhoz, valamint részvételük elősegítése a közbeszerzési eljárásokban, tudtuk meg a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Kommunikációs Főosztályától.
A jogszabályi javaslatok egyike az állami támogatásokról szól majd, és az ígéretek szerint egyszerűsítené az eljárásokat, míg a költségeket csökkentené. A második elem az európai magántársaságok statútumának létrehozása. Ez lehetővé teszi az "európai magántársaság" (Société privée européenne, SPE) alapítását, amely valamennyi tagállamban egységes szabályok alapján működhet.
A joganyag ötlete azért született meg, mert a határokon átívelő tevékenységet folytató kkv-knak számos nehézséggel kell szembenézniük, miután különböző cégformában kell létrehozniuk leányvállalataikat minden olyan tagállamban, ahol üzleti tevékenységet kívánnak folytatni.
Az SPE-forma választásával viszont a vállalkozó időt és pénzt takarít meg mind a jogi tanácsadás, mind a menedzsment, valamint az adminisztráció tekintetében is. Az SPE forma alternatíva lehet egy magyar kkv számára a kft-vel, vagy egy németnek a GmbH-val szemben.
A Bizottság egyébként azt szeretné, ha minél több SPE jöjjön létre - ezt célozza például az is, hogy a minimális alaptőke mindössze 1 euró lesz ennél a társasági formánál
Nyerő lehet az új társasági forma
A harmadik jogszabály az áfa-irányelvet módosítaná, amely szerint a tagállamok csökkentett áfa kulcsokat vethetnek ki a helyben nyújtott szolgáltatásokra. Az irányelv magába foglalja a munkaigényes szolgáltatásokat is, amelyeket főként kis- és középvállalkozások nyújtanak. Az erről szóló javaslatát július 7-én nyújtotta be a Bizottság. Elfogadása esetén 2011. január 1-jétől tervezik bevezetni, közölték a minisztériumban.
Brüsszel végezetül negyedik elemként a késedelmes fizetésekről szóló irányelv módosítását tervezi 2009-re. Ennek az lenne a célja, hogy segítsék a kkv-k felé fennálló tartozásoknak az előírt 30 napos határidőn belüli kiegyenlítését. Az irányelv módosítását 2009-re tervezik.
A nagyvállalati munkaadók érdekképviseleti szerveként ismert BusinessEurope véleménye az új lépésekről, hogy "a kisvállalati törvény helyesen azonosítja be a szükséges prioritásokat a kkv-k növekedési potenciáljának felszabadításához, de a megvalósítás a kulcs. (…) Ahhoz, hogy a törvény több legyen, mint egy újabb kommunikáció a kkv-politikáról, rendkívül fontos, hogy a Bizottság és a tagállamok beváltsák ígéreteiket a szakpolitikák megfelelő formálása terén" – fogalmazott a BusinessEurope közleménye.
"Örülök, hogy a Bizottság végre meggyőződött arról, hogy az SPE-javaslat hasznos az egységes piac számára" – reagált a javaslatcsomagra Klaus-Heiner Lehne, az Európai Parlament néppárti frakciójának német tagja, a téma egyik parlamenti jelentéstevője. Az EP már 2007. februárjában kérte az SPE-javaslat közzétételét a Bizottságtól. "Üdvözlöm a javaslatot. Késett, de nem jött túl későn" – tette hozzá Lehne.
Simon Rita
